Te + Én

Gyerek vs. mobiltelefon: ki nyer a végén?

Tűrjük, engedjük, tanítsuk vagy tiltsuk? Talán manapság ez a szülők egyik legnagyobb dilemmája. Mindenki máshogy áll a kérdéshez, van, hogy hatalmas segítség, ha van a zsebünkben egy vésztartalék mese, a következő nap már szúrós szemmel nézünk a villamoson arra az anyukára, akinek a telefonján játszik a gyerek. Hol az igazság?

Nemrég jelent meg a hír, hogy a romániai általános iskolákban megtiltják a mobiltelefonok használatát (Franciaországban ez már régebben megtörtént), és ennek apropóján hazánkban is több vita kipattant a témában, és hogy vajon bölcs döntés született-e.

Tény, hogy szülőként a mi felelősségünk, adunk-e a gyerekeink kezébe mobilt, tabletet, milyen gyakran, milyen céllal: nem mindegy, azért-e, hogy megtanítsuk őket, micsoda lehetőségek rejlenek egy aprócska kis eszközben, és milyen elképesztő mennyiségű, az emberiség által felhalmozott tudás van karnyújtásnyira tőlünk. Vagy pedig azért, hogy ostobaságokat nézzenek, így legalább addig sem nyaggatnak minket…

Persze, senki nem vallaná be, hogy azért ad a gyerek kezébe digitális eszközt, hogy az bébiszittelje helyette, ám a valóságban gyakran ez a helyzet. Ha azonban nem engedjük meg neki, hogy akár csak hozzáérjen, akkor szintén hibát követünk el, hiszen nem annak a világnak neveljük, amelyben majd élnie, boldogulnia kell, ráadásul valamilyen kerülőúton úgyis meg fog ismerkedni velük, megkaparintja az osztálytársáét, az unokatesójáét, s nekünk, szülőnek kénytelen lesz hazudni róla, hiszen tudja, tilos. Oda a bizalom! Ezen kívül nem álszent dolog megtiltani saját gyerekeinknek valamit, amit apa meg anya, sőt olykor a nagyszülők is egész nap bűvölnek?

Fotó: iStock.com/ dolgachov

Fotó: iStock.com/ dolgachov

A szülő 

Eszter fia 6 éves, szeptembertől lesz iskolás, ők így élnek: „Nincs neki tiltva sem a telefon, sem a tablet, de engedélyezve sem. Régebben, amikor még kisebb volt, és étterembe, vendégségbe mentünk, egészen egyszerűen nem volt más választásunk, bekapcsoltuk neki a mesét. Erre aztán rászokott, és otthon is követelte. Szerencsére azonban szépen lassan, módszeresen sikerült erről leszoktatnunk, úgy, hogy eltereltük a figyelmét, elkezdtünk vele mókázni, játszani. Azt gondolom, kisebb korában talán még szokatlan volt számunkra, hogy ott van velünk egy gyerek is, akit szórakoztatni kell, és az egyszerűbb utat választottuk. Most, hogy már nagyobb, tudunk vele kártyázni, társasozni, de eljátszik szépen egyedül is, így eszébe sem jut a rajzfilm. Helyette, ha van egy kérdése (Mit eszik a vidra? Hol alszik a zsiráf? Miért repülnek éjszaka a baglyok?), akkor előveszem az eszközt, hogy lássa, nemcsak mesenézésre való, hanem belefér rengeteg tudás is. És pár dologra megtanítottam, például ha baj van, akkor az apja képe kint van a kezdőképernyőn és őt fel tudja hívni, sőt, elvileg a 112-t is tudja tárcsázni, mondjuk nem tudom, éles szituációban sikerülne-e neki, engem mindenesetre megnyugtat. De biztosan nem kap egyelőre saját telefont, addig egészen biztosan nem, ameddig nem közlekedik önállóan a városban. Az pedig még odébb van…

Fotó: iStock.com/Wavebreakmedia

Fotó: iStock.com/Wavebreakmedia

Egy tanár véleménye

Hamarabb, mint szeretnénk, de eljön az ideje, hogy megkapja az első telefonját, ha másért nem is, saját magunk megnyugtatása miatt, és lássuk be, ez a 21. századi világ rendje, felesleges és meddő próbálkozás lenne árral szemben úszni. És igen, magával viszi majd az iskolába is, hogy megmutassa a társainak.

Váczi Dorka történelem–magyar szakos tanár, 10 éve van a pályán, emellett egy oktatásfejlesztő cég szakmai munkatársa, arról kérdeztük, jó ötletnek tartja-e kitiltani a mobiltelefonokat az iskolákból, és érdemes meghallgatni az ő gondolatait is: „Kifejezetten helytelenítem a mobileszközök kitiltását az iskolákból. Egy digitális korban a hagyományos módszerekkel frontálisan oktatni véleményem szerint zsákutca. Mint oly sok más területen, az oktatásban is szemléletváltásra van szükség, egészen egyszerűen nem lehet száműzni a digitális eszközöket az iskolákból. Hiszek abban, hogy a lexikális tudás átadása helyett inkább kompetenciát kellene fejleszteni, hogy majd megállják a helyüket évek múlva a munkaerőpiacon is: legyen bátorságuk, elegendő önbizalmuk belevágni az újba, az ismeretlenbe is adott esetben. A digitális írástudás elengedhetetlen 21. századi kompetencia, melynek fejlesztésére kiváló eszköz az okostelefon és kiváló lehetőség a BYOD (Bring your own device, azaz Hozd a saját eszközödet). Kár lenne elszalasztani.

A témával Digitális gyerekek kora címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül mai adása. A stúdióban beszélget Qka MC, azaz Koller László, Kolovratnik Krisztián, Rajkai Zoltán és meglepetés-hölgyvendég is érkezik hozzánk.

A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.