Aranyérem született a budapesti kard...
Már csaknem elkészült és Bangkok szinte minden részéről látható lesz a thaiföldi főváros egyik templomának óriási Buddha-szobra.
Az emberiség történelme során rengeteg filozófiai és vallási irányzat keletkezett, és tűnt is el, azok pedig, amelyek napjainkban is léteznek, valóban kiállták az idő próbáját. De mitől függ egy vallás „sikere”? Miért lett olyan népszerű a buddhizmus, és miért tudott elterjedni az egész világon? Miben állt Buddha „vonzereje”?
A napokban ünnepelték Buddha, azaz Gautama Sziddhártha születésnapját, mely sok kelet-ázsiai országban nemzeti ünnepnap. Ez alkalomból színes lámpások díszítették a szöuli Csogje-templomot, vízzel locsolták a szobrokat és imádkoztak a hívők. Galéria.
A vallásalapító Buddha, eredeti nevén Gautama Sziddhártha Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között, bölcs szavai fennmaradtak, s mind a mai napig utat mutatnak a tévelygőknek a sötét éjszakában.
Vágyak, kívánságok teljesülhetnek ezen a szép nyári pénteken: tízmilliószoros napra ébredtünk. S hogy mit jelent ez? Például azt, hogy a gondolataink, vágyaink könnyen teljesülhetnek, a sokszoros energia ugyanis segít, hogy bevonzzuk azokat. Ezért is fontos ma különösen, hogy csupa pozitív gondolattal és érzéssel töltsük meg az elménket és a szívünket.
A buddhizmusban, illetve a tibeti kultúrában komoly hagyománya van a tízmilliószoros napoknak, ezek a „nagy” Buddha-napok, amelyek eredetileg nem a gondolatainkat, az esélyeinket sokszorozták meg, hanem lelki gyakorlatainknak adtak nagyobb sikert.
Régészek azt feltételezik, hogy rátaláltak Budddha, azaz Gautama Sziddhárta koponyacsontjára, mely egy sztúpában pihent eddig, Nanjingben, Kínában.