Aranyérem született a budapesti kard...
Aczél Petra kommunikációkutató, a közmédia Montágh Testületének elnöke a Duna Almárium című műsorában beszélt arról, miért fontos odafigyelnünk a rendszeres testedzés mellett a beszédünk karbantartására is.
Az anyanyelv nemzetközi napján a Duna délutáni magazinműsorában, az Almáriumban Aczél Petra kommunikációs szakértő, a közmédia Montágh Testületének elnöke arról beszélt, miért nem tekinthető pozitívumnak a nyelvápolás szempontjából, hogy a mai fiatalok többet olvasnak, mint az előző generációk.
Egy gyermek fejlődésének legmisztikusabb része, amikor az egy éves kor körül elkezdi utánozni az őt körülvevők hangjait, szavait és egyszer csak elkezd beszélni.
Egy tanulmány kimutatta, hogy ha a szülő beszélget a gyerekével, amíg az csak babahangokat használ, a kicsi sokkal előbb tanul meg rendesen beszélni, mint az a bébi, akihez csak beszélnek, és nem kommunikálnak vele kétoldalúan. Ez azért van így, mert az egyik gyerek megtanulja, hogy a beszédet kommunikációra is használhatja, míg a másik erre nem érez rá.
A kormányfő a Bálna rendezvényközpont előtt felállított színpadon – nem sokkal 23 óra előtt mondott – beszédében úgy fogalmazott: „Hatalmas győzelmet arattunk, akkorát, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan.”
Rendhagyó helyszínen rendezik meg az idei október 23-i ünnepséget; Orbán Viktor miniszterelnök az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál mondja el a rendezvények központi elemének számító ünnepi beszédét 15.30-kor - nyilatkozta a közmédiának Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
A felnőtt macskák ritkán nyávognak egymásnak, annál többször adnak hangot, amikor gazdájukkal akarnak közölni valamit. De vajon mi rejlik a különféle nyávogások között és hogyan fejthetjük meg cicánk üzenetét?
Bármelyik családban előfordulhat, hogy anya és apa a kicsi előtt emelik fel a hangjukat, és akár egy-egy csúnya szó is elhangzik. Vajon hogy hat ez a gyerekekre?