Stílus

A divatipart csak az olajipar múlja fölül ebben

A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb problémaköre, ez nyilvánvaló. Ahogy az is tudható, hogy a divat a második legszennyezőbb iparág az olajipar után. Van tehát tennivaló és ezt egyes divatcégek is felismerték már. Egy kutatásból kiderült az is: a magyarok szívesen döntenének fenntartható ruhaneműk megvásárlása mellett, ha...

Fontos kutatások jelentek meg a közelmúltban a fenntartható divattal kapcsolatban, ezek egy része egyenesen divatcégehez vagy forgalmazókhoz köthető. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy – például – a magyarok szívesen döntenének magyar készítésű, környezettudatos és fenntartható ruhanemű mellett, ha megfelelő információval rendelkeznének a körülményekről.

Forrás: Shutterstock

Forrás: Shutterstock

A Pulse of The Fashion Industry elnevezésű kutatásból az látszik, hogy a szakembereknek megalapozott az a meggyőződése, hogy az ipar által a mai napig felmerülő környezeti, társadalmi és etikai kihívások nem pusztán fenyegetések, hanem hatalmas, kihasználatlan értékteremtési lehetőségek is. A kutatás szerint a divatipar javított a környezetre és társadalomra gyakorolt negatív hatásán az elmúlt évben, de lassabb ütemben, mint tavaly, és még mindig messze van attól, hogy fenntartható legyen. Az eredmények azt is mutatják, hogy a divatcégek nem hajtanak végre fenntartható megoldásokat elég gyorsan ahhoz, hogy ellensúlyozzák a gyorsan növekvő divatipar negatív környezeti és társadalmi hatásait. Ennek eredményeként, ha az iparág nem hajt végre gyorsabb változásokat, akkor nem lesz képes elérni az ENSZ fenntartható fejlődési céljait és nem teljesíti a párizsi megállapodást.

Ez tehát – szögezzük le – nem túl biztató.

(Fotó: shutterstock)

Forrás: Shutterstock

A CFDA kutatása már azt a kérdést teszi fel: „mi a fenntarthatóság?” A válasz általában változik attól függően, hogy ki kérdezi kitől. Néhányunk számára a fenntartható divat a márkák tevékenységének környezeti hatására vonatkozik, mások szerint a társadalmi igazságosság ennél fontosabb probléma, megint mások a kézműves mesterségek megőrzésére és a fejlődő gazdaságok támogatására összpontosítanak, vagy az állatvédelmet részesítik előnyben.

Sok designernek egyszerűen nincs ideje, pénze vagy humánerőforrása arra, hogy fenntartható módon tervezzen és gyártson. A CFDA útmutatója összefoglalja a szükséges komponenseket, stratégiákat és kapcsolatokat ahhoz, hogy előirányozható legyen a fenntartható működési modell a designerek és márkák számára. Ezenkívül felhívja a figyelmet a felhasznált anyagok minőségére és környezetkímélő jellegének fontosságára, továbbá a vállalati kultúra optimalizálására és a márkák közötti összefogás szükségességére.

Fotó: iStock.com/Wavebreakmedia

Fotó: iStock.com/Wavebreakmedia

A GLAMI Fashion Research a magyar online divatpiac működését vizsgálta. A cseh bázisú divatböngésző projektjének feladata, hogy friss és releváns információt szolgáltasson a médiának és a kereskedelem szereplőinek az online divatpiac trendjeiről, folyamatairól. Legújabb kutatásuk eredményei szerint a magyarok érdeklődnek a divatipar világa és annak környezetre gyakorolt hatása vagy a munkakörülmények iránt, de nincsen elegendő vagy biztos információjuk mindezekről. Ugyanakkor a magyarok több mint 70 százaléka hajlandó lenne többet fizetni egy-egy ruhadarabért, ha tudná, hogy az fenntartható körülmények közt készült, és közel ugyanennyien ignorálnák azokat a márkákat, amelyek tisztességtelen munkakörülményeket, gyártási folyamatokat alkalmaznak, vagy szennyezik a környezetet. Persze a döntésük feltétele, hogy pontos információjuk legyen a körülményekről.

Fotó: iStock.com/jackmalipan

Fotó: iStock.com/jackmalipan

A kutatás szerint a válaszadók 90 százaléka nyitott lenne a hazai és fenntartható divatmárkákra, hiszen jobb minőségűnek tartják a magyar termékeket, mint az Ázsiából importált divatcikkeket. A GLAMI célja, hogy fenntartható és hazai divatmárkákat is képviseljen a közeljövőben, mely pozitív hatású lehet mind a vásárlók, mind a márkák, mind a környezetvédelem szempontjából.