Nadrág
A manapság a nők sokkal gyakrabban viselnek nadrágot, mint szoknyát vagy ruhát. Azonban ez nem volt mindig így. Korábban csak sportoláskor hordhattak nadrágszoknyát, és nagy megrökönyödést keltett, amikor Sarah Bernhardt francia színésznő a 19. század végén először viselt nadrágot nőként, igaz, még mindig csak a színpadon.
Az 1920-as évek elején a női nadrágok strand- és szabadidőkellékként jelentek meg a piacon, és csak a nagyon provokatívak merték viselni őket az utcán is. Lassan aztán olyan filmsztárok karolták fel a férfias nadrágot, mint Katharine Hepburn, Greta Garbo és Marlene Dietrich, de igazán a fősodorba akkor került, amikor Yves Saint Laurent 1966-ban bemutatta szmokingszerű felöltőjét, mely mintegy zöld utat adott a férfiruhák színeváltozásának.
unsplash.com/Mean Shadows
Bikini
A bikini hivatalos születésnapja 1947. július 5., ekkor mutatta be a provokatív fürdőkelléket Louis Réard francia mérnök. Az európai nők már azelőtt, az 1930-as években is viseltek kétrészes fürdőruhát, mely általában nyakbakötős topból és magas derekú, széles szárú nadrágból állt, de ez nem volt hasonlítható a bikini szabadosságához. Nyugat-Európát már a II. világháború végére elérte a bikiniláz, Amerikában a 1960-as évek elejéig kellett várni a szenzációszámba menő ruhadarab elterjedésére.
Miniszoknya
A miniszoknyát a szving tánc hozta el Európába, és népszerűsége 1960-ban, Londonban tetőzött. Addig ez a ruhadarab csak a táncosok és sportolók, női teniszezők, pomponlányok zárt körében hódított. 1964-ben azonban Mary Quant divattervező előállt egy, a nagyközönség számára is hordható darabbal, és tulajdonképpen innen számítjuk a miniszoknya diadalútját. A ruhadarab népszerűsége azóta is töretlen, a legtöbb női gardrób elengedhetetlen kelléke.
