Siker

Három grácia, négy tappancs: etológus nők a kutyakiképzésben

Hogyan lehet valaki egyszerre tudományos szakember és gyakorlatias szakmát művelő nő? Három fiatal szakember, Tóth Katinka, Petró Eszter és Gergely Anna néhány hete azt a célt tűzték ki, hogy mindenki számára megmutassák, hogyan fér össze a tudomány és a kutyakiképzés.

Régóta látszik, hogy egyre nagyobb a szakadék a tudomány friss eredményei és a hazai kutyakiképzés módszerei, elméletei között. Utóbbiak közül sokat inkább hiedelemnek nevezhetünk, amelyek között vannak kifejezetten károsak is. Az etológiai kísérletek megtervezésekor komoly állatjóléti szempontoknak kell megfelelni – ezt az igényt szeretnék átültetni ők hárman a kutyakiképzésbe. Ezért is döntöttek úgy, hogy csatornát építenek a két világ közé, amely kezdeményezés akár jó például szolgálhat más hasonlóan „kettős életet” élő területeknek is.

A kutyák és emberek viselkedésének összehasonlításával az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Pszichobiológiai Kutatócsoportja már régóta foglalkozik. Hogy pontosan ki mit kutat és mindez hogyan ültethető át a gyakorlatba azt a közeljövőben sok helyen meghallgathatjuk majd, minket most inkább az érdekelt hogyan lép erre a pályára egy fiatal nő. Erről kérdeztük a program vezetőjét, Tóth Katinkát.

Tóth Katinka etológus

Tóth Katinka etológus

“Sosem tudtam könnyen beilleszkedni. Állatokkal, természetközelben éreztem jól magamat. Világ életemben azt hittem, hogy állatokkal csak az állatorvos foglalkozik és az állatkerti gondozók. Az előbbi, esetemben a műtétek miatt nem jött szóba, utóbbi azért, mert fogalmam sem volt, hogyan lehet valakiből állatkerti gondozó  – mesélte Katinka. – A pszichológia is foglalkoztatott, kiskamaszként bújtam a vaskos könyveket, de arról a pályáról lebeszéltek. Sokáig klarinétosnak készültem, egészen későn tudtam meg, hogy van a világon etológia. Nagyjából ugyanekkor kezdtem magam köré gyűjteni az állataimat.

Petró Eszter etológus

Petró Eszter etológus

“Ma négy kutyám és három macskám van – folytatta. Ekkora állatközösségben persze jöttek a legkülönfélébb viselkedési problémák, amire első válaszreakcióm a kutyaiskola volt, majd szemináriumok látogatása, oktatóképzés, de sehol nem találtam igazán a helyem. Kis Annának köszönhetően hamar bevonódtam az etológia tanszéken folyó kutatásokba. Később az MTA TTK Topál József által vezetett Pszichobiológiai Kutatócsoportjának tagja lettem. Sokat foglalkozunk például az oxytocin hormonnal, empátiával, illetve állatjóléti – és kutyakommunikációs jelzések jobb megértésével kapcsolatos kutatásokkal. Volt lehetőségem vadállatokkal – főleg rókákkal – is dolgozni, illetve Svájcban is éltem egy ideig, itt a Berni Egyetem kutatásaiba kapcsolódhattam be.
Az egész mostani életem arról szól hogyan hozhatjuk közelebb a két fajt, ember és kutyát egymáshoz és hogyan alakulhat ki köztük a könnyebb megértés, mindezt természetesen pozitív módszerekkel elérve. Ezért is örültem, amikor sikerült etológus társaimmal csapatba kovácsolódnunk, hogy olyasvalamit kezdeményezzünk, ami új színt hozhat a kutyázás gyakorlatába.”

Gergely Anna etológus (Fotó: Tuzson Varga Dóra)

Gergely Anna etológus (Fotó: Tuzson Varga Dóra)

Bár talán elcsépelt fogalom, de egy jó kutya-gazda kapcsolat kialakításával a legtöbb nehézséget meg lehet oldani. Azt igazán nehéz átadni, hogy mitől lesz valóban jó a kapcsolat. Mindhárom etológus bízik benne, hogy olyan tudásanyagot adhatnak át, hogy egyre kevesebbszer kelljen a gazdiknak a hiedelmekhez nyúlni.