Siker

Világelső felfedezés Szegeden: megoldódhat a szemszárazság

A szárazszem-betegség hamarosan kezelhető lesz egy magyar orvosnőnek köszönhetően. Ugyanis a világon elsőként dolgozott ki ennek a betegségnek a tanulmányozására módszereket.

A könnymirigy-vezetékrendszer működésének tanulmányozására talált lehetőségeket Tóth-Molnár Edit, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) szemészeti klinikájának igazgatója. A hatalmas felfedezést a világon elsőként tette meg a klinika igazgatója – erről számolt be az SZTE közkapcsolati igazgatósága az MTI-nek.

shutterstock_1075401764

A szárazszem-betegség emberek százmillióit érinti a nagyvilágban, ráadásul nem tudható be csupán a számítógép és mobiltelefon okozta problémának, hanem ennél jóval összetettebb okai lehetnek. Így a kezelésének is speciálisabbnak, korszerűbbnek kellene lennie a mostaninál  - hívta fel a figyelmet Tóth-Molnár Edit. Jelenleg ugyanis ezen betegségre csupán a műkönny-készítmények állnak rendelkezésére az érintetteknek. Ám ez csak a tünetet enyhíti, a kiváltó okot nem szünteti meg.

Ha a szárazszem-betegséget nem kezelik a megfelelő terápiával, akkor a legsúlyosabb esetben akár látásvesztést is okozhat. A háttérben zajló gyulladás ugyanis a szaruhártya-fájdalomért is felelős idegvégződéseket és a különböző könnytermelő struktúrákat károsíthatja. Ezek után a kötőhártya kehelysejtjei tovább pusztulnak, amely a még tovább vékonyítja a könnyfilm réteget a szemen. Így a szaruhártya finom érzőideg-hálózata is károsodik. Végül szaruhártyahám-hiányok, fekélyek, hegesedések jelenhetnek meg a szemfelszínen, amelyek látásromlást vagy vakságot okozhatnak.

Korábban elsősorban a változókorban lévő nők voltak a veszélyeztetettek, de ma már minden korosztály érintett lehet az informátikának köszönhetően. Ennek oka, hogy a monitorok által kibocsátott kék fény károsítja a kötőhártya nyáktermelő kehelysejtjeit, és így a könnyfilm károsodásához vezet.

A könnymirigy pontos működését a mai napig nem térképezték még fel pontosan. Tíz éve végez kutatásokat a csapatával a témakörben Tóth-Molnár Edit. Olyan módszert sikerült kidolgozniuk, amelyek alkalmasak a könnymirigy csatornarendszer folyadéktermelő képességének mérésére, illetve az erre a rendszerre ható folyamatokat és anyagok vizsgálatára. Felfedezték – többek közt -, hogy a könny döntő részét a könnymirigyek csatornahálózata termeli. Eredményeik hozzájárulhatnak a könnytermelést serkentő gyógyszerek fejlesztéséhez.