Amikor Buddha elkezdte a tanítói tevékenységét, még egyáltalán nem lehetett előre látni, hogy tanításából világvallás lesz, így felmerül a kérdés, vajon mi az oka a buddhizmus „hódításának”? Ennek hátterében valószínűleg sok tényező van, így nem lehet egy mondattal megmagyarázni, ám egy biztos; a buddhizmus egy igen nagy hatású világvallás és filozófiai rendszer lett.
Buddha – korábbi nevén Sziddhártha – miután remeteségbe vonult, jógamesterekhez szegődött. A történet szerint minden megtanult mestereitől, amit csak lehetett, ám mivel elégedetlen volt az eredménnyel, inkább egyedül folytatta az útját. Ezután közel hét év elteltével Buddha elérte a megvilágosodást, majd el is kezdett tanítani, nem sokkal később pedig már egyre nagyobb számban váltak a követőivé. De vajon ennek mi lehetett az oka?
Fotó: iStock.com/kieferpix
Új nézetrendszer
Buddha korát meghaladva reagált a társadalmi és filozófiai problémákra, vagyis olyan elveket hirdetett, amelyekre akkoriban igen nagy igény volt. Emellett elfogadta a karma tanát, és azt a nézetet, miszerint a megváltó tudás megszerzése az újraszületések szenvedésteli körforgásától való eloldódást eredményezi. A megváltás eléréséhez forradalmian új módszert dolgozott ki, amely egyben egy új filozófiai rendszer is volt.
Egyéniség
A másik fő oka annak, hogy ennyire széles körben elterjedtek a mester tanai, az az, hogy Buddha valószínűleg igen kiemelkedően karizmatikus egyéniségnek számított. Rengeteg buddhista szöveg említi meg, hogy mennyire kitűnt személyes kisugárzásával, és milyen nagy hatást keltett fegyelmezettségével, barátságosságával és érthető, választékos beszédmódjával. Valószínűleg Buddha az érveléstechnika nagy mestere volt, hiszen rendszeresen folytatott vitákat a rivális filozófiai iskolák vezetőivel, és roppant meggyőzően volt képes előadni saját nézeteit. Így nem csoda, ha sokszor képes volt meggyőzni a vitapartnereit arról, hogy az ő tudásuk hiányos vagy téves, ő ellenben birtokában van a megváltó tudásnak.
Fotó: iStock.com/ maked
Tanító
Nem utolsósorban Buddha rendkívül jó tanító hírében állt. Igen jó emberismerő volt, éppen ezért mindenkihez azon a szinten beszélt, amilyen szinten az a bizonyos személy fel tudta fogni, és értelmezni tudta a tanítását, így a legkülönbözőbb emberekhez is eljuthattak tanai. Volt, hogy példázatokban beszélt annak érdekében, hogy könnyebben érthetőek legyenek szavai azok számára, akik nem voltak járatosak a filozófiában. Fontos pontja volt a tanításának, hogy köznyelven beszélt, amelyet nemcsak a művelt rétegek értettek meg, de a tömeg is. Célközönsége tehát nem a filozófusok szűk köre volt, sokkal inkább az egész társadalom, amellyel nem elvont metafizikai elméleteket akart bizonyítani, hanem egyfajta életmódot akart „megmutatni”, amelynek követése által bárki képes lehet megszabadulni a szenvedéstől.
A buddhizmus magasfokon képes alkalmazkodni a társadalom igényeihez, hiszen mára már elfogadottá vált, hogy nem kell remeteségben élnie valakinek ahhoz, hogy a buddhizmus tanait kövesse, és a világi életet folytató civilek is elérhetik a megvilágosodást. A nyugati világban való elterjedése tehát ennek is köszönhető, hiszen a buddhizmus mindenki előtt nyitva áll, és teljesen kompatibilis a mai nyugati életvitellel.