Siker

Fülbemászó dallamok, komikus jelenetek – az operettek könnyed és játékos világa

Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Mágnás Miska, Cigányszerelem – mindenkinek más-más mű jut az eszébe, ha meghallja azt a szót, hogy operett. Nem meglepő a műfaj népszerűsége, hiszen olyan könnyed és szórakoztató módon mutatják be a színészek az általában szerelmi történetet a színpadon, hogy az bárki számára kiváló feltöltődést adhat. Az előadások után pedig valószínűleg még sokáig dúdolgatjuk mi is a fülbemászó dallamokat.

Az egyik legkedveltebb színházi műfaj hazánkban az operett – nem meglepő a népszerűsége, hiszen olyan könnyed és játékos előadásmód jellemzi a darabokat, hogy az bárki számára kiváló kikapcsolódást nyújthat, szinte korosztálytól függetlenül. Az operettekre jellemző a humor, a témájuk főleg vígjátéki jellegű – megtalálható bennük a gúny és a csipkelődés, no és a szerelem –, ráadásul olyan dalokkal vannak megfűszerezve ezek a színdarabok, hogy azokat sokan még sokáig dúdolgatjuk az előadások után is.

Operett-történelem

Az operett a 19. században vált igazán népszerű, szórakoztató műfajjá. Már régóta megvolt az igény, hogy a zene, illetve a zenés darabok ne csak a gazdagok kiváltságos szórakozása legyen, hanem eljusson a szerényebben élőkhöz is. A vígjátékszerű témák és fülbemászó dalok mellett jellemző szereplői is vannak az operetteknek: ilyen a megingathatatlan szerelmű primadonna, akinek általában a harmadik felvonásra minden akadályt legyőzve a bonvivánnal közösen végződik a története. Nem hiányozhat mellőlük a szubrett (általában egy furfangos szobalány) és a táncoskomikus sem – olvasható a Wikipédián.

Az első operettnek a francia Hervé Don Quijote és Sancho Panza című művét tekintik, aki az első nagy operettszerző, Offenbach egyik riválisa volt a feljegyzések szerint. Offenbach nevéhez olyan művek kapcsolódnak, mint például az Orfeusz az alvilágban, a Szép Heléna és a A gerolsteini nagyhercegnő.

Az operett magyarországi pályafutása

Az operett szó hallatán valószínűleg sokunknak három név jut eszébe mindenki előtt: talán nem túlzás azt mondani, hogy Lehár Ferenc és Kálmán Imre művei fémjelezték Magyarországon az operett fénykorát. Olyannyira, hogy Lehár A víg özvegy című műve még az amerikai Broadwayn is nagy sikert aratott. Mellettük persze még számos sikeres operettszerző tevékenykedett, mint például Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő, Jacobi Viktor, Szirmai Albert és Fényes Szabolcs.

Lehár Ferenc

1902-ben mutatták be Lehár Ferenc első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely a Wikipédia szerint világsiker lett, az igazi elismerést azonban az 1905-ben bemutatott A víg özvegy hozta meg, és olyan további darabok fémjelzik a nevét, mint például a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem.

 

Kálmán Imre

Zongoristának készült, csodagyereknek tartották, ám egy betegség miatt le kellett mondania a zongorista karrierjéről Kálmán Imrének – ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettje a Tatárjárás volt, ezt 1908-ban mutatták be. Nagy sikert aratott. 1915-ben mutatták be a legsikeresebb és talán legismertebb operettjét, a Csárdáskirálynőt, amelynek köszönhetően külföldön is hírnevet szerzett magának. Legismertebb művei közé tartozik még például A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő.

Az operett népszerűsége a mai napig töretlennek mondható hazánkban. A közismert dalokat nemcsak a színházak előadásában hallhatja a közönség, de különféle operettesteken fogják egy csokorba a színészek, előadók a közkedvelt slágereket és szórakoztatják vele az operett szerelmeseit.

A témával Cintányéros cudar világ címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a ridikül ma is 17.05-kor kezdődő adása a Dunán. A stúdióban beszélget Dancs Annamari, Fischl Mónika és Kállay Bori, valamint meglepetésvendég is érkezik hozzánk.

A legutóbbi adást ezen a linken nézhetjük meg, vagy 21.35-kor a Duna Worldön és 7.40-kor a Dunán.