Siker

Így lehet a negatív visszajelzésünk hatékony és építő jellegű

Vezetőként, de akár kollégaként is előfordulhat, hogy megkérdezik a véleményünket egy-egy feladattal kapcsolatban, vagy mi magunk veszünk észre olyasmit, ami esetleg hiba lehet vagy kevésbé működőképes. Ilyenkor elkerülhetetlen a negatív visszajelzés, amit általában igyekszünk minél óvatosabban és fogyaszthatóbban kimondani, nehogy megbántsunk valakit. Mutatunk néhány olyan lépést, amit érdemes lehet megfontolni, hogy az a bizonyos negatív visszajelzésünk hatékony és építő jellegű legyen.

Sokak által használt stratégia ebben az esetben az úgynevezett „visszacsatolási szendvics”, ami a következőképpen épül fel: bók – kritika – bók. A szakemberek szerint ezzel az a probléma, hogy az alkalmazott számára hamis érzetet adhat, miszerint a két pozitív és az egy negatív aránya miatt inkább érezhetik, hogy a dolgok jól mennek, mintsem hogy változtatni kellene bármin is. Vagyis nemigen érjük el vele a kívánt hatást, ráadásul csalódottak lehetnek, ha nem értékelik a munkájukat, holott az lényegében pozitív.

Fotó: iStock.com/ Rawpixel

Fotó: iStock.com/ Rawpixel

Építő jellegű kritika

Az építő jellegű kritika kifejezést sokan használják, de vajon mindenki tudja, hogy mit is jelent ez valójában? Például képzeljük el, hogy egy alkalmazottunk állandóan olyan leveleket küld nekünk, amik tele vannak helyesírási hibákkal. Ahelyett, hogy tanár néni módjára kioktatnánk, hogy hemzseg a hibáktól a levele, és hogy ez milyen borzasztó, magyarázzuk el neki, miért fontos a hibátlan helyesírás a munkában, és adjunk neki lehetőséget a javításra, határidővel. Vagyis amellett, hogy észrevesszük és közöljük a hibát, adjunk megoldási lehetőségeket is, egy kicsit gondolkozzunk együtt a megoldáson.

Legyünk őszinték

Az egyik legrosszabb taktika, hogy ha hibát látunk, nem szólunk, vagy egy rosszul teljesítő beosztott esetében nem jelezzük, hogy változtatnia kellene, sőt még meg is dicsérjük, ha valamit (kivételesen) jól csinál. A legjobb út, ha őszinték vagyunk, és az észlelt hibákat közöljük a kollégákkal, és sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy hogyan tesszük mindezt. Így csinálhatjuk: jelezzük a hibát vagy problémát, majd magyarázzuk el annak a következményeit. Harmadik lépésben mondjuk el, szerintünk hogyan lehetne azt kijavítani, végül ellenőrizzük, hogy megértette-e a másik a dolgot, és kérjünk visszajelzést, amikor elkészült.