Siker

Így lehetünk boldogabbak és egészségesebbek 60 felett

Sokszor érezzük úgy, hogy nem csupán arcfelvarrásra, de az életünk plasztikázására is jó lenne sort keríteni. Pedig a boldogabb élethez nem kell sebész, csak néhány apró, ám fontos lépés.

Mindennap szembe kell néznünk a pozitív dolgok mellett a negatívakkal is: rossz érzések, gondolatok, családi problémák, olyan egészségügyi gondok, mint a krónikus fájdalom, izom- és ízületi merevség, a szürkehályog, vagy akár a bőr megereszkedése. Lelassul az izomtónus kiépítése, a fogyás, vagy épp az új információk felfogása, megjegyzése. Sokan természetesnek veszik, hogy ezek a változások a korral járnak, de ennek nem kell így lennie. Lelassíthatjuk, megállíthatjuk, megelőzhetjük a negatív folyamatokat, testünket-lelkünket frissen és erősen tarthatjuk, memóriánkat is fejleszthetjük minden egyes nap. A pozitív változásokért azonban meg kell dolgoznunk, s nem újíthatjuk meg egyszerre és gyorsan az összes területét életünknek. Válasszunk ki egyet, és keressük meg az első lépést az úton, amit meg kell tennünk. Amint azzal megvagyunk, jöhet a következő lépés, és így tovább.

Fotó: iStock.com/Halfpoint

Fotó: iStock.com/Halfpoint

Mozogjunk többet

Csontjaink törékenyebbek lehetnek, ízületeink fájhatnak, a mozgás nehezünkre eshet hatvan felett, vagy ha krónikus betegséggel küzdünk. Ugyanakkor a mozdulatlanságba nem kell beletörődni. Pont a helyesen végzett, a szervezetet túl nem terhelő mozgás segíthet a fájdalmak csökkentésében, az egészséges életmódban. Sétáljunk a közeli parkban, erdőben, csatlakozzunk különböző csoportokhoz, vagy nézzünk utána, kapunk-e ingyenes vagy kedvezményes tagságot az edzőteremben, táncteremben. Csatlakozzunk jógacsoporthoz, pilatesezzünk, próbáljuk ki az ízületkímélő vízi tornát, vagy amit csak kínálnak a környéken. Miközben mozgunk, emberekkel ismerkedhetünk, új barátságokat köthetünk, ami lelkünket is új erővel tölti fel.

Figyeljünk a súlyunkra

Nem igaz, hogy egy bizonyos kor felett „már úgyis mindegy”. Egy életünk van, és minden egyes napja számít. Ne cipeljünk magunkon felesleges, akár betegségekre is hajlamosító nagymértékű túlsúlyt. Szív- és érrendszerünk, ízületeink nagyon hálásak lesznek azért, ha mozgással, helyes táplálkozással megszabadulunk felhalmozott felesleges kilóinktól. Minél csinosabbak leszünk, annál szívesebben mozdulunk ki, oldódhat depressziónk, de ehhez abba kell hagynunk a folyamatos vigaszevést, és másban megtalálni a pozitív feloldódást. Fontos, hogy aktivitástól függően minimum napi másfél liternyi cukormentes folyadékot fogyasszunk el, ez bőrünket is teltebbé teszi, éhségérzetünket is csökkenti, testünk működését sokkal olajozottabbá teszi. Ha nem is érzünk szomjúságot, akkor is igyunk: sokat segít, ha egy palack segítségével mérjük, mennyit ittunk aznap. Főzzünk új alapanyagokból, próbáljuk ki a teljes kiőrlésű lisztet, a jótékony hatású növényi olajokat, alternatív köreteket, a tenger gyümölcseit, termesszünk zöldséget, gyümölcsöt. Süssünk egészséges cukorpótlók segítségével egészségesebb süteményeket. Anyagcserénk nyilvánvalóan nem lehet olyan gyors, mint húszévesen, de nem is kell annak lennie, így is megtarthatjuk versenysúlyunkat. Ha tanácstalannak érezzük magunkat, nyugodtan kérjünk segítséget.

Fotó: iStock.com/GeorgeRudy

Fotó: iStock.com/GeorgeRudy

Kell a társaság!

Ha már nem dolgozunk, akkor gyakran nagy a kísértés, hogy bezárkózzunk a lakásba, és egész nap, sőt akár egész héten vagy hónapban ki se mozduljunk belőle. Ám az egyedüllét és a tétlenség nagyon rossz hatással van a memóriánkra, szellemi frissességünkre, lelkünkre pedig még inkább – minél magányosabb valaki, annál hajlamosabb lehet a depresszió kialakulására. Fogadjunk örökbe egy kisállatot, járjunk el a helyi klubok összejöveteleire, önkénteskedjünk, vegyük fel újra a kapcsolatot régi kollégákkal, osztálytársakkal, barátokkal. Ha nehezen mozgunk is, az internet és a telefon segítségével akkor is építgethetjük kapcsolatainkat. A lényeg, hogy ne hagyjuk el magunkat.

Tervezzük meg az életünket

A nyugdíjig mindenkinek vannak tervei, ám utána már sok esetben az üresség marad. Bár az unokázás és az otthon szépítgetése is nagyszerű, legyenek ambícióink, terveink, tanuljunk, ismerkedjünk a világgal, oly sok mindent tartogat még! Legyenek reális elvárásaink, de teljesedjünk ki abban a hobbinkban, amiben eddig nem volt időnk, vagy kísérletezzünk újakkal. Ha egyedül maradtunk, keressünk társat, vagy ha párosban élünk, frissítsük fel a kapcsolatunkat. Határozzuk meg, hogy szeretnénk érezni magunkat, miként élnénk szívesen, mik szerepelnek bakancslistánkon, s máris egy csomó lehetőséggel találjuk szembe magunkat a tétlenség helyett.