Siker

Miért nem szabad soha megbánnunk a döntéseinket?

Megbánás, bűntudat, szégyen: nagyon sötét érzelmekről van szó, és leggyakrabban akkor éljük át őket, ha úgy érezzük, rossz döntést hoztunk.

Milyen jó lenne, ha az életben is lenne Törlés gomb, amivel visszaszívhatjuk meggondolatlan szavainkat, vagy egyszerűen újraélhetnénk azt a napot, amelyen a – szerintünk – legrosszabb döntésünket hoztuk. Amíg ilyenek nem elérhetők, marad a bűntudat – de tényleg maradnia kell? Mi van, ha a döntésünk, amit azóta megbántunk, igazából azt jelképezi, hogy képesek vagyunk irányítani az életünket? Még akkor is, ha impulzív, átgondolatlan döntést hoztunk, szerettünk volna valamit, és tettünk érte. Ez nem olyan rossz dolog. Hozzuk csak meg szépen a saját döntéseinket, és aztán vállaljunk értük felelősséget, de megbánni nem muszáj őket – vagy ha mégis, legalább a pusztító önostorozós részt hagyjuk ki.

Nem baj, ha szerettünk

A szeretet mindig ajándék. Lehet, hogy úgy érezzük, érdemtelenre pazaroltuk, de a pazarlás szó helyett gondoljunk egy olyan ajándékra, amit ugyan nem köszöntek meg, de ez nem von le semmit az értékéből. Semmi baj azzal, ha szeretetből, szerelemből adunk és kapunk, ha feltárjuk a szívünket.

Fejlődünk

A rossz döntések azért jók, mert fejlődni tudunk általuk. Jobban megismerjük magunkat, a körülöttünk lévőket, a világot, és legközelebb egy szinttel megint feljebb lépve ügyesebbek leszünk. Nem kell mindenáron megvédeni magunkat az összes csalódástól a világon, egyrészt mert ez lehetetlen vállalkozás, másrészt azért, mert átfordíthatjuk valami építőbb érzelembe, tevékenységbe, és jobb irányba változhatunk, tervezhetünk általa.

Fotó: iStock.com/MariaDubova

Fotó: iStock.com/MariaDubova

Bocsássunk meg önmagunknak

Közhely, de igaz: ha magunknak nem vagyunk képesek megbocsátani, másoknak sem leszünk igazán. Engedjük el az öngyűlöletet, magunk hibáztatását, az önbüntetést, mert semmivel sem visznek minket előre. Nem vagyunk büntetést érdemlő, rossz emberek, sőt, rossz gyerekek sem. Fogadjuk el, hogy minden ember hibázik, mi is, és bocsássunk meg magunknak igazán.

Színes élet

Harag, öröm, és szomorúság nélkül az életünk fekete-fehér lenne. Az érzelmek skálája színeket hoz, amik gazdagítják életünket. Nem azért élünk, hogy mindig biztonsági játékot játsszunk. Hozzuk meg bátran a döntéseinket, éljünk az ezzel járó szabadsággal! Kevés rosszabb állapot létezik, mint amikor nem tudunk befolyással lenni a körülöttünk, bennünk zajló történésekre, amikor nem  határozhatjuk meg az irányt, és élhetjük meg a függetlenségünket, szabadságunkat.

Fotó: iStock.com/LewisTsePuiLung

Fotó: iStock.com/LewisTsePuiLung

Ismerjük meg magunkat

Sokaknak fogalmuk sincs, mit akarnak igazából kezdeni az életükkel, sodródnak, nincsenek tisztában a vágyaikkal. Az alkalmanként hozott rossz döntések mind abban segítenek, hogy kiderítsük, mi az, amit nem szeretnénk, milyen irányba nem akarunk vagy tudunk lépni. Egyfajta önismereti tréning ez, amit ha jól használunk fel, akkor mélyebb önismeretre sarkall. Rég ismert mondás, hogy sohasem hibázunk: vagy jó döntést hozunk és előrelépünk, vagy tanulunk, és azáltal lépünk előbbre.

Kitartást tanulunk

Ha minden jól megy, nem kell erőt venni magunkon, bírni a strapát, megtanulni vigasztalni magunkat, elengedni dolgokat, új irányokat keresni. Ha mindig minden jól megy, nem tanuljuk meg, hogy nem vagyunk egyenlőek a döntéseinkkel, nem leszünk rossz vagy jó emberek tőlük. Tőlünk függ, mit hogyan értékelünk, mit értünk és tanulunk meg, hogy bátrak vagyunk-e, képesek vagyunk-e meglátni a rosszban a jót, a katasztrófában az új lehetőséget. Azok, akik képesek erre, általában eredményesebbek, bölcsebbek lesznek a többieknél. Mert az igazi siker nem virágos réteken születik, hanem kemény csatákban.