Siker

Így szabotáljuk akaratlanul a saját boldogságunkat

Nézzünk szembe a tényekkel: a saját boldogságunkért alapvetően csakis mi felelünk, és általában csakis mi vagyunk azok, akik legtöbbször szabotáljuk a kiegyensúlyozott és boldog életünket. Észre se vesszük, mennyi aprósággal ártunk magunknak újra és újra, nap mint nap, és folyton másokra fogjuk, ha valamit mi rontunk el. Ez persze nem azt jelenti, hogy rossz emberek lennék – de ha ezekből a hibákból tanulnánk, sokkal boldogabb életet élhetnénk.

Feltételezzük, hogy tudjuk, mit gondolnak mások

Nem véletlenül lett közhely az, hogy ha nem akarunk csalódni, ne legyenek elvárásaink – ez nem azt jelenti, hogy adjuk lejjebb, hanem azt, hogy ne elemezzünk ki rögtön mindenkit, és ne gondoljuk, hogy tudjuk, mit miért csinálnak. Ha mások helyett gondolkodunk, elszalasztjuk a lehetőséget, hogy megismerhessük őket igazán, és megérthessük, miért viselkednek úgy, ahogy. Vegyünk például egy friss kapcsolatot – ha az egyik fél visszahúzódó, és kevésbé mutatja ki az érzelmeit, az még nem jelenti azt, hogy nem fülig szerelmes. De ha a másik nem várja meg, amíg megnyílik, és inkább feltételezi, hogy azért viselkedik így, mert nem szereti igazán, akkor egy potenciálisan tökéletes kapcsolatot ront el már az elején, mert úgy gondolja, hogy tudja, mi történik valójában. Ne legyenek előítéleteink, és hagyjuk, hogy mások úgy és akkor nyíljanak meg nekünk, ahogyan akarnak – addig pedig ne alkossunk róluk komoly véleményt!

Fotó: iStock.com/roshinio

Fotó: iStock.com/roshinio

Mindent túlgondolunk

Mi, nők, különösen jók vagyunk ebben: minden mögé mögöttes tartalmat gondolunk, és azt hisszük, hogy ha valaki A-t mond nekünk, akkor ott mögötte kell B-nek, C-nek és legalább D-nek is lennie. Pedig az élet a legtöbb esetben kifejezetten egyszerű, és a legtöbb embernek egyáltalán nincsenek mögöttes szándékai, nem utalgatnak és próbálnak befolyásolni, egyszerűen kommunikálnak. Egy párkapcsolatot is könnyen el lehet ilyennel rontani. Próbáljunk meg a jelenben élni, és ne lássunk minden mögé valami mást, mert a legtöbb esetben nem lesz igazunk, és többet ártunk vele, mint használunk.

Kifogásokat gyártunk

Persze, semmi sem jön egyszerűen, ami jó – ezt bárki aláírja, aki az élete bármelyik területén sikeresnek mondható. De gyakran képesek vagyunk kifogásokat gyártani akkor is, amikor egyébként nagy valószínűséggel meg tudnánk lépni azt, amitől annyira félünk – vagy amit lusták vagyunk megtenni. Nem vállalunk nehezebb munkát, nem bólintunk rá az összeköltözésre, nem járunk el edzeni, mert mindig van valami, amit kifogásként felhasználhatunk. Csakhogy így az élet szépen lassan elmegy mellettünk, és nem érjük el a teljes potenciálunkat, mivel folyton csak visszafogjuk magunkat.

Fotó: IStock.com/diego_cervo

Fotó: IStock.com/diego_cervo

Túl sokat várunk el magunktól

Másoknak könnyen megbocsájtunk: egy rossz mondat, amivel megbántottak, néhány lemondott találkozó, egy munkahelyi konfliktus, mind elszáll, mivel felismerjük, hogy nem ér annyit, hogy sokáig rágódjunk rajta. Csakhogy magunkkal szemben nem vagyunk ilyen elnézőek, és képesek vagyunk hetekig, sőt, akár hónapokig is enni magunkat valami olyanon, amit másnak biztosan azonnal elnéznénk. Ilyen az emberi természet: általában magunkkal szemben kritikusabbak vagyunk, mint másokkal. Csakhogy ez hosszú távon nem vezet jóra, mivel sokkal rosszabbnak látjuk tőle a személyiségünket, a munkateljesítményünket vagy a párkapcsolatban betöltött szerepünket, mint amilyen valójában. Ha már hosszú idő óta rágódunk valamin, kérdezzük meg magunktól, hogy a legjobb barátunk feje fölött is ennyire pálcát törnénk-e, és ha nem, akkor ne engedjük, hogy magunkat tovább bíráljuk. Egyszerűen engedjük el!

A témával Amikor magunk alatt vágjuk a fát címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül mai adása. A stúdióban erről beszélgetünk Risztov Évával, Tarján Zsófiával, Böhönyey Mártával, és meglepetés-férfivendég is érkezik hozzánk.

A pénteki adást ezen a linken nézhetjük meg.