Siker

Akik kifordították sarkaiból a világot: ők a legbátrabb nők a történelemben

Nem féltek kiállni az elnyomottság ellen, ha kellett, férfiruhába bújva, vagy éppen futva, bujdokolva, akár életüket kockáztatva harcoltak az igazukért, mindannyiunk igazáért.

Ruby Bridges még csak hatéves volt, és fogalma sem volt arról, hogy éppen hőssé válik. Ő csak elment iskolába. Csakhogy ez 1960-ban történt Amerikában, és Ruby volt az első fekete bőrű diák egy fehérek látogatta iskolában. Rendőri sorfal, rengeteg tiltakozó, üvöltöző szülő és érdeklődő állt az utcán, amikor a kislány bátran belépett az épületbe. Ruby szembenézett a szülők, a gyerekek ellenállásával, akik a szegregációs oktatás eltörlése után kénytelenek voltak eltűrni a vegyes oktatást. Ruby jó példája után még három másik lány is megvetette lábát csak fehérek látogatta iskolákban. A kislányból aztán felnőtt nő vált, Ruby ma 63 éves, bátorsága pedig azóta sem hagyta el.

https://www.instagram.com/p/BMzvK0TjdpD/

Kathrine Switzer és a Boston Marathon

Csupán 20 éves volt 1967-ben, amikor első nőként részt vett a bostoni maratonon futóként, és hivatalosan teljesítette is azt. Egészen addig a futóversenyen csakis férfiak vettek részt, ezért Kathrine megjelenése hatalmas botrányt váltott ki. A versenyigazgató üvöltve zavarta el, majd miután ez nem hatott, odarohant, és megpróbálta kirángatni a lányt a pályáról. Dulakodás kezdődött, ám Kathrine-t megvédte vele futó barátja, így a rajtszámát sem tudták letépni. Ezek után a többi versenyző körbevette a lányt, és az ő biztonságos gyűrűjükben futotta végig a versenyt. A nők az atlétikai versenyeken az olimpián is csak 1928-tól versenyezhettek, a maratont pedig csak a hetvenes évektől teljesíthették. Egészen addig olyan tévhitek keringtek, miszerint a hosszútávfutás elmozdítja a méhet a helyéről, vagy teljesen elférfiasítja a nőket, akiknek még a lábuk is megnő. Kathrine volt a fecske, aki nyarat csinált, bár hivatalosan csak 1972-től nevezhettek be nők is a maratonversenyekre. „A verseny alatt nőttem fel – nyilatkozta később Kathrine, aki 1974-ben meg is nyerte a New York Maratont. – Fiatal lányként startoltam el a Boston Marathonon, amit felnőtt nőként fejeztem be. Húsz mérföldnél levontam a tanulságot, ha beérek, megpróbálok jobb atléta lenni, és lehetőséget teremteni a nőknek arra, hogy megtapasztalják az erő és a szabadság érzését, mint én.” Az asszony azóta is részt vesz maratonokon, ugyanazzal a 261-es rajtszámmal, amivel a legelsőn elindult.

Running the race to revolutionize women's sports. #kathrineswitzer #diainternacionaldelamujer #gracias

A post shared by Luismaicas (@luismaicas) on

Rabszolgából katona: Harriet Tubman

A Fekete Mózesként emlegetett asszony 1820-ban látta meg a napvilágot rabszolgaként Marylandben. Felnőtt, de miután gazdája olyan brutálisan megverte, hogy egész életében epilepsziás rohamokat kellett elszenvednie, elhatározta, hogy megszökik. Igen ám, de aztán a „Földalatti Vasút” nevű szervezet tagjaként tért vissza, hogy más rabszolgák százainak segítsen északra szökni. A polgárháború idején Harriet is harcolt, az amerikai történelem első női  fegyveres támadásának vezetőjeként. A háború után már csak szóban bátorította és oktatta tovább az embereket a szabadságról és az egyenjogúságról. Harriet volt az első afroamerikai nő, akinek arcképe amerikai bankjegyre került, 2016-ban.

#harriettubman #realhistorylesson

A post shared by ANGELITA DUFOUR (@marvelous702) on

Az első magyar doktornő, Hugonnai Vilma 

Bár a magyar nők között is rengeteg bátor történelmi hőst találunk, most Hugonnai Vilmát emelnénk ki, aki bár grófi családba született, és férjhez ment, majd gyermekeket szült, nem tett le arról, hogy orvos legyen belőle. Az 1847-es születésű Vilma elvégezte a leánynevelő intézetet, ami akkoriban hazánkban a női oktatás legmagasabb fokát jelentette. Egyetemre esélye sem volt bekerülnie egyetlen nőnek sem. Vilma három gyermeket nevelt fel, s közben nem adta fel természettudományos érdeklődését. Férje engedélyét kellett megszereznie ahhoz, hogy a zürichi egyetemre felvételizhessen 1869-ben. Beleegyezést kapott ugyan, de pénzt nem, ezért keserves körülmények között járta végig az iskolát, és avatták orvossá 1879-ben. Egy évig dolgozott, majd hazajött, és megpróbálta elismertetni diplomáját. Ehhez le kellett tennie az érettségi vizsgát, majd újra és újra benyújtania kérvényét, a visszautasítások ellenére is. Vilma diplomája elismeréséig szülésznőként dolgozott, közben könyvet írt, eltartotta magát, támogatta az iskolareformot, küzdött a női egyenjogúságért. Végül 1897-ben ismerték el zürichi diplomáját Budapesten, de főleg nők és szegények fordultak csak hozzá. 1914-ben katonaorvosi tanfolyamot végzett, és megnyitotta az utat ápolónők és doktornők sora előtt, akik magyar egyetemen szerezhettek diplomát.