Otthon

2018 legnagyobb régészeti felfedezései

Idén sok olyasmit ástak ki a kutatók, ami eddig évezredekig rejtőzött a föld mélyén a kíváncsi szemek elől. Lássuk, mi minden tárult fel idén.

Nagy év volt ez az egyiptomi régészeti felfedezések terén, különösen azért, mert az ország tudatosan törekszik rá, hogy minél izgalmasabb tárgyakkal töltse meg az épülő Nagy Egyiptomi Múzeumot, mely 2020-ban nyitja meg kapuit. A régészek így idén számos ősi leletet, szerkezetet és komplexumot fedeztek fel, köztük egy i. e. 2613 és 2494 közötti kerámiastúdiót, egy bogarakkal és mumifikált macskákkal teli sírt, és Wahtye főpapjának díszes sírját, aki Noferirkaré fáraó uralkodása idején szolgált (i. e. 2446–2438 között).

 

2018 a piramisok építésének módjáról is sokat elárult: az egyik ókori kőbányában dolgozó tudósok egy meglepően meredek rámpát találtak, amely a gízai nagy piramis építésének időszakából származik. Egy másik nagy felfedezés augusztusban történt, amikor Luxor történelmi városában dolgozó régészek egy szfinx-szobrot fedeztek fel, melyről úgy hírlik, a gízai szfinx párja lehet. Ez azonban még nem minden, júliusban a régészek feltörtek egy titokzatos, 2000 éves, fekete gránitból készült szarkofágot, melyben három mumifikált csontvázat találtak.

A maják titka

A guatemalai maja bioszféra-rezervátumot tanulmányozó tudósok lézeres képalkotó eljárás segítségével térképeztek fel egy több mint 800 négyzetkilométeres területet, mindebből pedig egy sokkal összetettebb és összekapcsoltabb társadalom létére következtetnek, mint ahogy korábban gondolták.

 

A LiDAR néven ismert képalkotó technológia digitálisan eltávolította a dzsungel lombkoronáját, hogy alatta több száz addig láthatatlan építményre világítson rá, a városi területeket a kőbányákkal összekötő, kiterjedt úthálózatra, valamint a fejlett öntöző- és teraszrendszerekre.