A magya nótának sajátos hangulata van, amiről sokszor úgy beszélünk, hogy azt csak mi, magyarok érthetjük meg. Talán így is van, bár az a rengeteg érzelem, a talpalávaló muzsika és hegedű hangja valószínűleg mindenkinek megérinti a szívét, bármilyen nemzethez tartozzon, de valóban megérteni és átérezni minden bizonnyal csak mi tudjuk.
Szívvel és lélekkel
Állítólag az a mondás járja, hogy a magyar nótának, ahogyan a népdalnak is, nincs szüksége kottára, mert az igazi hatása akkor jön elő, amikor valaki szívvel és lélekkel előadja. Annak, hogy országszerte elterjedt, nagyon fontos szerepe volt a cigányzenészeknek, majd később a cigányzenekaroknak.
A magyar nóták közül elsősorban azok váltak a nép számára is kedvessé, amelyek a népdal közelségéből keletkeztek. Ezeknek a szerzőit többnyire nem is lehet megállapítani. A magyar nóta dallama és a szövege is jellemzően nagyon hasonlít a népdalhoz. A népdal „fénykora” főleg a 19. századra tehető. Azt mondják, a 20. század elején indult hanyatlásnak a műfaj, amikor egyre népszerűbbek lettek az operettek és az operák. (Forrás: Wikipédia)
A magyar nóta kezdetén
A magyar nóta atyjaként Egressy Bénit szokták emlegetni. Nem volt képzett zeneszerző, tanítással, majd színészkedéssel kereste a kenyerét. Vegyesen írt verbunkos jellegű hangszeres darabokat és dalokat. Nótáin, de a Szózatnak a ritmusán és dallamfordulatain is érződik a verbunkos zene közvetlen hatása a szakemberek szerint.
Egressy Béni mellett fontos megemlíteni még, mint kiemelkedő magyar nótaszerzőket Simonffy Kálmánt (1832–1889), Szentirmay Elemért (1836–1908) és Dankó Pistát (1858–1903).
Simonffy Kálmán az első olyan nótaszerző, akinek dalai a parasztság között is hosszú időre népszerűvé váltak. Szentirmay Elemér a dalszerzés mellett novellákat, népszínműveket is írt. Dalai között található például a Debrecenbe kéne menni, a Szálldogál a fecske és a Zsebkendőm négy sarka.
Anekdota is őrzi Dankó Pista oroszországi sikereit: a cári udvarban adott koncerttel olyan sikert arattak, hogy az előadás után Miklós herceg odalépett Dankóhoz, és elismerése gyanánt a muzsikus ujjára húzta legszebb briliánsgyűrűjét. A többi vendég látva a jelenetet, rendre odament hozzá gratulálni, és Dankó mindegyik ujjára került egy-egy gyűrű. Miután megteltek a kezei, a következőt mondta egy sóhaj kíséretében: „Drága jó Istenem! Miért adtál nekünk csak tíz ujjat…?!”
Alighanem Dankó Pista lehet közülük a legismertebb nótaszerző, aki a cigányság legszegényebb rétegéből emelkedett a legnépszerűbb magyar nótaszerzővé. 15 éves volt, amikor szülőfalujában megszervezte cigányzenekarát, melynek egyben vezetője is volt. A Szatymaz környékbeli tanyavilágban zenéltek, mivel olcsó muzsikusokra volt kereslet, gyakran léptek fel némi pénzért, ételért vagy borért cserébe. Később többek között Blaha Lujza előadása révén tettek szert népszerűségre Dankó első dalai. Dankó Pista a daltársulatával az 1890-es években beutazta Magyarországot, később pedig több küldföldi meghívásnak, fellépésnek is eleget tettek. Alakját több író és költő is megörökítette, életéről 1940-ben film is készült Jávor Pál főszereplésével. Rengeteg nótát hagyott ránk (például Egy cica, két cica, Eltörött a hegedűm, Most van a nap lemenőbe).
A témával Akinek nótája nincsen címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül ma is 17.05-kor kezdődő adása a Dunán. A stúdióban beszélget Madarász Katalin, Pándy Piroska és Benedekffy Katalin, valamint meglepetésvendég is érkezik hozzánk.
A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg, vagy 21.35-kor a Duna Worldön és 7.40-kor a Dunán.
