Ma egy átlagos, házasságban élő amerikai férfi hetente körülbelül 4 órányi házimunkát végez. Nagyjából ugyanannyit, mint a ’90-es években, de kétszer annyit, mint 1965-ben. Így a nőkre természetesen kevesebb ház körüli teendő hárul, körülbelül feleannyi, mint a ’60-as években, viszont ugyanannyi, mint a ’90-es években. Vajon ez azt jelenti, hogy míg az előző évtizedek nagy lökést adtak a nemek egyenlőségének ezen a téren, a ’90-es évek óta nem történt változás a házimunkák terén? Nem egészen.
Fotó: iStock.com/Jevtic
Így változott a házimunkák felosztása néhány évtized alatt
Az amerikai adatok szerint a ’90-es évek közepe óta a nők meghódították a felsőoktatást. Több nő szerez diplomát, mint férfi, így sok nő keresete megegyezik a párjáéval, vagy akár felül is múlja azt. A férfiak a ’60-as évek óta háromszor annyi időt töltenek a gyerekek gondozásával, és kétszer annyi apa marad otthon a csöppséggel, mint 20 éve, elmondásuk szerint azért, hogy ily módon is gondoskodjanak a családjukról. A nemek közti egyenlőséget is egyre jobban értékeljük a 2000-es évek eleje óta. Daniel L. Carlson, Amanda Miller és Sharon Sassler tanulmányukban azt vizsgálták, mely házimunkákat osztják meg legszívesebben a párok, és mindez hogyan hat a kapcsolatukra. Míg a ’90-es években a párok elsősorban a bevásárlásban (28%) és a mosogatásban (16%) osztoztak, és legkevésbé a mosásban (9%) és a takarításban (12%), 2006-ra már kétszer annyi pár osztozott a takarításban, és több mint kétszer annyi a mosásban. Növekedett a mosogatásban és a főzésben osztozók száma is. A közös bevásárlók száma ehhez képest elenyészően, mindössze két százalékkal nőtt, de még most is ez a legnépszerűbb a megosztott házimunkák között. 1992 és 2006 között egyébként azoknak a pároknak a száma is megduplázódott, ahol a férfiak végzik a házimunka java részét.
Házimunka és boldogság
De miért is érdekes mindez? Elsősorban azért, mert a házimunka mennyisége, úgy tűnik, azt is befolyásolja, mennyire vagyunk boldogok a házasságban. Korábban azok a párok, akik egyenlően osztoztak a házimunkában, kevésbé vallották magukat boldognak a házasságban, mint azok, ahol továbbra is a nők végezték a munka java részét. A ’90-es években azonban a képlet megfordult, és bár ekkor még csak a vizsgált párok harmada osztozott egyenlően, ők voltak a legboldogabbak a házasságban, és ez a 2000-es évekre sem változott. Az egyenlőség tehát boldogságot hoz, nem mindegy azonban, hogy mely házimunkákban osztozunk a párunkkal.
Fotó: iStock.com/Milkos
Nem minden munka egyforma
A bevásárlás, úgy tűnik, különösen érzékeny pont a férfiak esetében: azok a férfiak ugyanis, akik közösen oldották meg a bevásárlást a párjukkal, sokkal boldogabbak voltak, mint azok, akik egyedül végezték ezt a feladatot, de még azoknál is, akiknek egyáltalán nem kellett részt venniük benne. Ami a takarítás és a mosást illeti: a férfiak ugyanolyan elégedettek voltak a kapcsolatukkal, amikor a párjuk végezte ezeket a munkákat, és akkor is, amikor felezték a feladatokat. De ha egyedül kellett megbirkózniuk vele, akkor már nem érezték magukat annyira boldognak. A nők elégedettségét a házimunkák közül leginkább a mosogatás befolyásolta: 2006-ban azok a nők, akik egyedül mosogattak, sokkal elégedetlenebbek voltak a kapcsolatukkal, mint azok, akiknek besegített a párjuk. Úgy tűnik, minél elterjedtebb egy-egy házimunka megosztása, az emberek annál elégedetlenebbek, ha egyedül kell azt végezniük. Mindez arra utal, hogy a házimunka sokkal inkább befolyásolhatja a házasságunkat, mint azt eddig gondoltuk.