A rendetlenség észrevétlenül, apró lépésenként gyűrűzik be a szekrénybe azzal, hogy hagyagul pakoljuk be a ruhákat, és nem selejtezünk. A megoldás tehát egyszerű: minden a selejtezéssel kezdődik, aztán jöhet a rendrakás. De mi legyen a szisztéma?
1. lépés: Készítsük össze a hozzávalókat
Első lépésben vegyünk elő néhány zsákot, melybe a kidobásra szánt és az elajándékozni való ruhákat gyűjthetjük.
2. lépés: Vegyünk ki mindent
Második lépésben ürítsük ki a szekrényt, és tegyük egy helyre a holmikat.
unsplash.com/
Leighann Renee
3. lépés: A döntés ideje
A harmadik lépés talán a legnehezebb, mert ekkor döntünk arról, mi az, ami megy, és mi az, ami marad. Ebben a következő négy kérdés segíthet. Jó rám? Ha nem jó, vagy el van szakadva, akkor átalakítom/megjavítom? Volt rajtam az elmúlt egy évben? Magabiztosnak érzem magam benne? Egyenként vegyük a kezünkbe a ruhákat, és a válaszok fényében tegyük a zsákba vagy vissza a szekrénybe, ezen belül is nagyjából oda, ahol majd a helye lesz. Érdemes ruhatípusonként haladnunk, például először a nadrágokat, aztán a szoknyákat, a blúzokat, majd a pulcsikat szemügyre véve. Igyekezzünk viszonylag gyorsan haladni, nem elkalandozva a ruhákhoz kapcsolódó emlékekben.
4. lépés: Utolsó simítások
Ha ezzel megvagyunk, vessünk egy pillantást a szekrény tartalmára, és ha eddig nem tettük, rendszerezzük ruhatípusonként és színek szerint is, hogy könnyebben átlátható legyen.
5. lépés: Indítsuk útjukra a kiselejtezett darabokat
Nem marad más hátra, mint megtenni a következő lépést a selejtezésben. Például megnézni, hogy hol lehet kidobni vagy eladományozni a ruhákat, és betenni az autóba a zsákot.