Otthon

Még egy dolog, amelyben a kutyusok hasonlítanak a gazdájukra – az ELTE tanulmánya szerint

Hogyan működik a kutyaagy? A képalkotó eljárások terjedésével folyamatosan nő az érdeklődés az iránt, mi zajlik az ember „legjobb barátjának” fejében. Ennek ellenére sok olyan alapvető agyi funkció, amely más fajoknál már ismert, még mindig feltérképezetlen terület a kutyaagyban. Ezek közé tartozik az alvási orsó is.

Az alvási orsó – ellentétben azzal, ami miatt Csipkerózsika hosszú álomba zuhant – rövid (0,5-5 mp-es), ritmikus, fokozatosan növekvő, majd csökkenő amplitúdójú, orsó alakú EEG hullámforma a lassú hullámú alvás során. Szerepe a tanulásban és az alvási stabilitásban régóta ismert emberek és rágcsálók esetében, de a kutyákat tekintve még abban sem volt megegyezés, hogy mi tekinthető alvási orsónak. Az ELTE TTK Etológia Tanszék és az MTA TTK kutatóinak tanulmánya azonban feltárta, hogy a kutyák alvási orsói sokkal hasonlóbbak az emberéhez, mint azt korábban feltételezték. Akárcsak az embereknél, a jobb tanulási képességű kutyák alvási EEG görbéjében is gyakrabban jelennek meg orsók. Különbség van a nemek között is: a szukák ügyesebbek voltak a kapott feladatban, és ezzel párhuzamosan több orsót azonosított EEG görbéjükben az erre specializált algoritmus. A kutyáknál a becslések rendkívül eltérőek a frekvenciát (vagyis a hullámok másodpercenkénti számát) tekintve: 2–5 Hz-től 12–16 Hz-ig terjednek.

Fotó: Unsplash/ Adam Grabek

Fotó: Unsplash/Adam Grabek

Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője így foglalta össze az eredményeket: „Mi is meglepődtünk, amikor kiderült, hogy a tanulási sikert leginkább olyan hullámok előfordulása prediktálta, amelyek az emberéhez hasonlóak. És akárcsak az embereknél, ez sokkal gyakoribb a női nemben. A szuka kutyák sikeresebbek is voltak a tanulási feladatban a kanoknál.”

A kutatás a Szenior Családi Kutya Program része, amelyben kutyák elméjének öregedését vizsgálják, az Európai Kutatási Tanács finanszírozásában. „Ezek az eredmények új távlatokat nyitnak számunkra, hiszen az orsók előfordulása, amplitúdója, hossza és frekvenciája eltér az egészségesen és a patológiásan öregedő embereknél” – vonja le a következtetést Ivaylo Iotchev, a tanulmány első szerzője, aki Németországból érkezett doktorandusz az ELTE Etológia Tanszékén. „Az állatorvosok számára jól ismert az EEG módszertana, bár egyelőre ritkán alkalmazzák. Hasznosabbá válhat számukra, ha egyre jobban azonosítjuk és mérjük az olyan agyi jeleket, mint amilyen az alvási orsó.”