Otthon

A Normafa csodái és legendái

Ha Buda és kirándulás, akkor egy szó jut eszünkbe, Normafa. Persze ezen kívül még rengeteg gyönyörű hely van a főváros környékén, ám érdemes évszakonként legalább egyszer ellátogatni a János-hegyre, hiszen ez a táj mindig más és más arcát mutatja a kirándulóknak.

A legenda szerint azon a napon, amikor a magyarok legigazabb királya, Mátyás király megszületett, egy csodás fa sarjadt a város tetején, méghozzá egy bükkfa. Minden itt kezdődött. A környék régi sváb lakosai régen még Viharbükknek nevezték a népszerű kirándulóhelyet, ahová még síelni is jártak a budai lakosok, hiszen a Svábhegy legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 477 méter.

Fotó: Fortepan.hu/Fortepan

Fotó: Fortepan.hu/Fortepan

A legenda

Devecseri Gábor verse:

Normafa,

Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,

Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted,

Normafa,

Majdanidőn lombod közt éled az ének,

Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon.

 

Már több száz éve járnak ide kikapcsolódni az emberek, és megcsodálni a híres bükköt, mely már-már az ország szimbóluma lett: az évszázadok során sokat szenvedett, központi elhelyezkedése és az itt dúló viharok miatt a villám is gyakran belecsapott.

A Nemzeti Színház tagjai is szívesen kirándultak fel ide, itt pihenték ki az előadások fáradalmait. 1840-ben Nyáry Pál itt nyújtotta át Schodelné Klein Rozália világhírű operaénekesnőnk részére a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót, aki örömében ekkor elénekelte Bellini Norma című operájának Casta Diva nagyáriáját, a legenda szerint Mátyás fájának tövében. Innen a név: Normafa. Emlékét ma emléktábla őrzi, amelyet 1967-ben állítottak a neves fa emlékére, rajta Devecseri Gábor soraival.

Aztán a sok hasztalan kísérlet után 1927. június 19-én egy villám végleg elpusztította a fát. A főváros vezetői pedig ekkor úgy döntöttek, hogy megmentik a híres bükk csonkját, és a Margitsziget forrásában helyezték el, hogy ott kövesedjen meg, és az idők végezetéig megmaradjon.

 

A sport is divatos

Ahogy egyre zsúfoltabb lett a város, egyre több ember élt egyre kevesebb helyen, úgy kívánkoztak a zöldbe gyakrabban a pesti és a budai lakosok. Már a 17. századtól kezdve élénk a sportélet errefelé, nem csak a környékbeliek jártak ide kirándulni, futni, szánkózni, síelni, hanem távolabbi városok lakosai is, hiszen elképesztően divatos volt ez a hely. Mivel az elmúlt évszázadokban még egészen másképp néztek ki a telek, december elejétől február végéig azért hó borította a budai hegyeket, így minimum három hónapig biztosan lehetett űzni a téli sportokat.

Fotó: Fortepan.hu/Dr. Tóth Károly

Fotó: Fortepan.hu/Dr. Tóth Károly

Ideértünk! 

De a Normafában az egyik legjobb a megérkezés, hiszen jöhetünk biciklivel, autóval és autóbusszal is (21-es), de érkezhetünk a fogaskerekűvel, ami a Városmajorból indul és a Normafa a végállomása. Hűvösvölgy felől pedig a Gyermekvasúttal vagy az 1970 óta működő Libegővel is akár.

Erzsébet-kilátó

Mivel a János-hegy a város legmagasabb pontja,  ide épült 1908–1910 között Az Erzsébet-kilátó: a legenda szerint Sissi nagyon szerette a természetet, és kifejezetten gyakran kirándult a Normafán, az ő tiszteletére nevezték el az építményt. Schulek Frigyes tervei alapján az építés vezetője Kluczinger Pál volt. Az építmény az akkori Európában egyedülállónak bizonyult, sehol máshol nem állt még ilyen magas kilátó: 23 méter magas, 100 lépcső vezet a tetejére, tiszta időben még a Tátráig is ellátni.

Disznófő-forrás

Ha erre kirándulunk, feltétlenül látogassunk el a Disznófő-forráshoz, amely a Szilasi út 18.  alatt található. A forrásház az 1820-as években épült, és egy vaddisznófejet formáz. A vas vadkanfej az 1890-es években került oda. Egykor a vadászok frissülhettek fel a forrás vizétől, állítólag maga Mátyás király is szeretett errefelé vadászni, és ennél a kútnál pihent meg a fárasztó hajszák után.

https://www.instagram.com/p/X6ynrsv6HO/?taken-at=38424671