Tátrai Zsuzsanna jelezte: a lencse és a mák fogyasztása a gazdagságot segíti elő a szokások szerint, ezek az ételek a pénz bőségét jelképezik. Újévkor disznóhúst is szokás enni, mert a malac „előtúrja a szerencsét”, tilos viszont a hal, mert azzal „elúszna a szerencse”, és a szárnyas fogyasztása is.
Azt mondta: sokan korán keltek újévkor, hogy egész évben korán kelők legyenek, és nem veszekedtek, mert semmi olyat nem akartak tenni, ami egész évben ismétlődne. Hozzátette: a szemetet azért nem lehetett kivinni újévkor, mert azzal kivinnék a szerencsét a házból.
A mai petárdázáshoz, tűzijátékozáshoz hasonlóan régen ostorcsattogtatással keltettek zajt szilveszterkor, és erdélyi falvakban erre még mindig van példa. Ennek a régi szokásnak az a célja, hogy elűzzenek minden „gonosz, ártó hatalmat” – mondta Tátrai Zsuzsanna. Felhívta a figyelmet arra: újabb szokás, hogy az év utolsó estéjén az ünneplők szinte farsangi jelmezeket öltenek.
Fotó: iStock.com/oneinchpunch
De itt nem állnak meg a népszokások, rengeteg más hiedelem is kapcsolódik az év utolsó napjához. Az erős fények és a zajok például távol tartják a rosszat, szilveszter éjjelén pedig pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. Ugyanis ha nem távozik, az új év nem tud bejönni. Ha édeset eszünk, akkor az egész évünk édes lesz, ollót pedig ne használjunk, hogy ne vágjuk el a szerencsénket.
Persze ez mind babona csak, de ártani biztosan nem árt, ha betartjuk – úgyhogy a mai és a holnapi napra tegyük el a fiók mélyére azt az ollót!