Otthon

Nagycsaládban az élet: mindig van mit csinálni, valamiért izgulni

Akinek legalább egy testvére van, az minden bizonnyal el sem tudja képzelni, hogy milyen lenne, ha nem lenne. Különösen, ha a szülők három vagy több gyermeket is vállaltak, vállalnak. A nagycsaládban ugyanis sosem unatkozik az ember: a gyerekek játszanak, ordítoznak, vagy a legújabb „hiper-szuper” játékért könyörögnek, és továbbtanulnak. A szülők pedig „matekoznak”, hogy kinek, mit és hogyan. Amellett, hogy nem cserélnének soha senkivel.

„Négyen vagyunk testvérek, de soha nem gondoltam magunkra úgy, mint egy nagycsaládra. Nekem ez volt mindig is a természetes. Talán azért is, mert az édesanyámnak is kilenc unokatestvére van, így rengeteg a rokon, az talán sokkal szembetűnőbb lett volna, ha nem lett volna testvérem. Azt viszont nem tudom elképzelni! – vágott a közepébe Anna. – A gyerekkorom sok játékkal, nevetéssel és persze veszekedéssel telt, de mára csak a jóra emlékszem, vagy a vitákon is csak nevetünk. Azt tudom, hogy sosem unatkoztunk, egy ennél is nagyobb családban, ahol öt vagy annál több gyerek van, gondolom, még nagyobb az élet” – mosolygott a 36 éves kismama.

Fotó: iStock.com/romrodinka

Fotó: iStock.com/romrodinka

Nagycsaládnak hívjuk azokat a családokat, ahol három vagy több gyermek van. Bár hazánkban az egy-, illetve a kétgyermekes családok vannak többségben, de talán elmondhatjuk, hogy mégis emelkedik azon családok száma, ahol a szülők több gyermeket vállalnak.

„Megtanultuk, hogy mi a kompromisszum, az igazságos elosztás, hogy a kicsivel játszani kell, hogy a Mikulás igenis létezik, és hogy nem kaphatunk meg mindig mindent, amit csak akarunk. Ez mégsem azt jelenti, hogy nélkülöznünk kellett volna. Csak ki kellett várni, vagy meg kellett elégedni a kisebbel, a kevesebbel” – magyarázta Anna, aki hozzátette, úgy emlékszik vissza, hogy gyermekkorában nem voltak jómódúak, inkább amolyan átlagos keresettel rendelkezhettek a szülei. Mégis mindig mindent megtettek a gyerekekért, odafigyeltek, hogy senkivel ne kivételezzenek, mindenkinek ugyanannyit adjanak. Ez szerinte sokszor nehéz lehetett a számukra, hiszen két lány és két fiú esetében – főleg, amikor hárman is iskoláskorúak voltak, a legidősebb testvérük pedig főiskolás lett – olykor lehetetlen küldetésnek látszódott. A gyerekek mégsem érezték soha, hogy bármelyikük is többet vagy kevesebbet kapott volna, mint a többiek.

„A második babámat várom, még egyet szeretnék. Főleg, mert úgy tűnik, ő is fiú lesz, és jó lenne egy kislány. És mert tudom, hogy milyen klassz dolog, ha vannak testvérei az embernek. Még ha olykor veszekedtünk is, hogy kié legyen a nagy építőkocka, vagy hogy egyáltalán mit játsszunk. Felnőttként tudom, hogy akkor is és most is bármikor számíthatok rájuk, ha úgy alakul az életem” – vallotta be a fiatal édesanya.

Fotó: iStock.com/Halfpoint

Fotó: iStock.com/Halfpoint

Karácsonykor együtt a fa körül

„Csak” hárman testvérek Gáborék, a legkisebb testvére is elmúlt harminc. Viszont a mai napig a szülői házban karácsonyoznak – most már a saját családjukkal együtt. „A régi családi szokást ápoljuk a mai napig, szerencsére a feleségem és a két húgom férjei is támogatják. Igazából nem nagy dolog az egész. 24-én délután elmegyünk a szüleinkhez, ahol közösen, illetve most már csak az unokák, feldíszítjük a fát. Mindenki aláteszi a becsomagolt ajándékokat, gondosan felcímkézve. Hat órakot vacsorázunk, a desszert után pedig körbeüljük a fát, és egyesével mindenki kibont egy-egy ajándékot. Így megyünk körbe, és újra körbe. Együtt örülünk a sok szép dolognak, megvárjuk, míg mindenki fel- vagy kipróbálja az ajándékát. Nem sietünk, nem sürgetünk senkit. Tavaly majd két órán keresztül bontogattuk a dobozokat” – emlékezett vissza a 42 éves, kétgyermekes édesapa.

A témával A nagycsaládosok különös élete címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül 16:45-kor kezdődő adása. A stúdióban beszélget Bárdos Júlia, Lackfi Margit és Lackfi Dorottya, valamint meglepetésvendég is érkezik hozzánk.

A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.