Otthon

Amikor az okostelefon fokozza a stresszt

Vannak olyan periódusok, hetek, hónapok az életünkben, amikor hirtelen több feladat zúdul a nyakunkba, több a dolog, nagyobb a stressz. Olykor előre látható, hogy mennyi mindent kell majd megoldani, máskor meg villámcsapásként jelennek meg a megoldásra váró feladatok. Az ünnepeket megelőző készülődés is tele van extra feladatokkal, problémákkal és stresszel – de mi van, ha az okostelefonunk nem segítő társ, hanem pluszstresszfaktor ilyenkor?

Az ünnepi készülődés – akármilyen korán is kezdjük – mindig fárasztóbb, mint amire számítunk. Tervezés ide vagy oda, a stressz valamilyen módon és formában felüti sajnos a fejét – tudatos háziasszony legyen a talpán, aki higgadtan és nyugodtan végigcsinálja a decembert. Ebben az időszakban (is) jól jön a támogató segítség – akár a párunktól, akár a családtagoktól, barátoktól, ismerősöktől. Vagy az okostelefonunktól. A tervezésben, táblázatokban, alkalmazásokban és rendelésekben valóban segítség lehet egy okoskészülék a kezünk ügyében, de mi van akkor, ha inkább ellenséggé válik a mobil? Ha csak fokozza a stressz? Hogyan?

Fotó: Unsplash/ Rodion Kutsaev

Fotó: Unsplash/ Rodion Kutsaev

Barát vagy ellenség?

Például azzal, hogy örökös késztetést érzünk arra, hogy állandóan csekkoljuk, mi történt a különböző közösségi oldalakon. Ha folyton azt nézzük, ki mit posztolt, és mi is posztolunk, lájkolunk és lájkokat várunk ahelyett, hogy haladnánk a dolgunkkal szépen, rendben, a terv szerint.

Nem kell minden meghitt pillanatot rögtön közszemlére tenni. Ne azért díszítsünk, csomagoljunk, süssünk-főzzünk, tegyünk-vegyünk, hogy majd lefotózhassuk és kitehessük az oldalunkra. Hanem saját magunkért, a családunkért, a szeretteinkért. Gyönyörködjünk a meggyújtott gyertyában, élvezzük, éljük meg a meghitt pillanatokat – és ne nyúljunk rögtön a telefonunkért, hogy lefényképezzük, filtert dobjunk rá és megoszthassuk!

Figyeljünk oda egymásra és magunkra, ha valakivel beszélgetünk, vásárolunk, főzünk, együtt vagyunk, ne folyton a telefont nyomogassuk, hanem tegyük el, és nézzünk a másikra, a szemébe, és valóban legyünk jelen. És éljük meg a pillanatokat, az érzelmeket, a mosolyokat és nevetéseket. Anélkül, hogy mindezt megosztanánk a több száz „ismerősünkkel” azért a negyvenvalahány lájkért…