Otthon

Így rendszerezzünk egy élhetőbb otthonért

Manapság hatalmas divatja van a rendszerezésnek, a rendrakásnak s a felesleges dolgoktól való megszabadulásnak. Mi se maradjunk le, alakítsuk át otthonunkat!

A nemrég napvilágot látott, legszélsőségesebb svéd irányzat, a „döstädning” (halál utáni nagytakarítás) szerint mindentől érdemes megszabadulni, ami halálunk után az örököseinknek feltehetően csak nyűg lesz. Ez persze így elsőre egészen morbidul hangzik, ám gondoljuk csak tovább, mert van benne igazság. Az ember 50 éves korára annyi felesleges tárgyat halmoz fel, melynek csak egy igen csekély hányadára van szüksége, nagy részéhez csupán érzelmileg kötődünk, s rajtunk kívül szinte senki sem tudja, miért is nem dobtuk még ki őket. Éppen ezért évente, kétévente valóban érdemes átnézni azt a rengeteg holmit, amit felhalmoztunk magunk körül, s feltenni a kérdést, vajon érdemes-e tartogatni őket továbbra is, vagy inkább tisztább, letisztultabb, élhetőbb, s mindenféleképpen egészségesebb környezetben szeretnénk-e élni az életünket.

Mert minden rendrakás és rendszerezés a selejtezéssel kezdődik: azaz érdemes csak azokat a dolgokat megtartani, melyekre ténylegesen szükségünk van, vagy érzelmileg annyira kötődünk hozzájuk, hogy nem tudunk élni nélkülük. Hagyjunk elég időt erre a műveletre, ne sürgessük magunkat. Ha az elhatározás megvan, bízzunk magunkban, hamarosan tettek is követik majd. Amint elkap minket a gépszíj, vágjunk bele, ne habozzuk, lovagoljuk meg a selejtezési hangulatot, ha ügyesen csináljuk, nem fogunk megbánni semmit.

Segítség!

Ha azt érezzük, egyedül mégsem tudunk megszabadulni a feleslegtől, kérjünk bátran segítséget egy baráttól, ismerőstől, családtagtól. Néha szükség van egy friss szemre ahhoz, hogy meglássuk, mi az, ami immár teljesen felesleges.

Üres lett 

Ha kellő helyet szabadítottunk fel a környezetünkben, akkor érdemes azokat ezentúl üresen hagyni, vagy sokkal jobban kihasználni, mint eddig, s az ott elhelyezett dolgokat okosan rendszerezni, hogy könnyen megtalálhassuk ezentúl. Nincs szükség persze arra, hogy súlyos ezreket költsünk el dobozokra, kosarakra, mappákra és egyéb tárolókra, helyette legyünk kreatívak, s fogjuk be az üres cipős-, konzerv- és kartondobozokat, fogasokat, befőttesüvegeket.

For organizing freaks like me😆

A post shared by sparkly_parent (@sparkly_parent) on

Egy be, egy ki

Miután megszabadultunk, minden felesleges holmitól, figyeljünk oda, hogy a jövőben kerüljük el a felhalmozást. Múltkor például észrevettem, hogy a legtöbb zoknimnak elvékonyodott a sarka, s elég borzalmasan néznek ki, így vásároltam magamnak hét pár zoknit, de cserébe ki is dobtam a fiókomból az összes leharcolt darabot. Elvben tehát úgy néz ki, hogy ha beviszünk a házba egy új holmit, akkor cserébe egyvalamitől meg kell szabadulnunk. Persze előfordulhat, hogy egy új csizmáért cserébe egy szakadt nyári strandpapucstól szabadulunk meg, a lényeg a számokban, az elvben van.

Vízszintes felületek

A nagy, egybefüggő területek, konyhapult, konyhaasztal, dohányzóasztal, a kanapé szinte vonzzák a rendetlenséget, hiszen csak rádobáljuk a cuccokat a kezünkből, azt érezve, hogy letudtuk őket. Ez óriási tévedés. Semmit se hagyjunk ezeken a területeken tartósan, hiszen könnyen hozzászokhat a szemük, s azt érezzük, a vasalatlan ruháknak a fotelben van a helye, holott ez nem így van.

Ha megcsináltuk, tartsuk is meg

Persze ez a része sokkal nehezebb, mint egyszer nekiállni és rendet tenni, de fontos, hogy minden egyes napon, amit otthon töltünk, tennünk kell azért, hogy a rendezettség fenn is maradjon. Talán senki előtt sem titok, hogy minél több időt töltünk otthon, annál nagyobb kupit tudunk csinálni magunk körül. Ám ha esténként 20-30 percet rászánunk, s mindent következetesen oda teszünk vissza, ahonnan elvettük, akkor egészen biztosan sokáig élvezhetjük munkánk gyümölcsét: a rendet.