Konyha

Most miért nem tudsz enni egy kicsit a nagyi réteséből?

Ismerős a kérdés, biztos vagyok benne. Aki diétázott már, akárcsak karcsúsága érdekében, de akkor is, amikor az egészsége volt a tét, egészen biztosan belefutott ebbe vagy ehhez hasonló provokáló kérdésekbe.

Az egészséges életmód bevállalásának, gyakorlásának egyik legnagyobb ellenfele éppen a családunk lehet. Egy családban a családtagok szoros egységben, ezer szállal kötődnek egymáshoz. Összefonja őket a rengeteg élmény, a család régi időkbe nyúló története, és összefűzi őket a családi gasztronómia is. Egy családban hagyományok vannak, csak és kizárólag arra a családra jellemző, íratlan szabályokkal, amely szabályok kiterjednek a családi együttlétek idején feltálalt fogásokra is.

Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég, csak a vasárnapi – a nagymama által főzött – húslevest felhozni példaként. Más és más lehet az a bizonyos „nagyi levese”. Van, ahol benne hagyják a zöldséget a levesben, máshol erre külön kistányér van az asztalon. Van, ahol leszűrik a levet és külön tálalják. Van, ahol belefőzik a belsőségeket, a szívet, a májat a levesbe, máshol ettől frászt kapnának a családtagok. Van, ahol aki kapja, marja van… mindenki azt szed ki magának a fazékból, amit akar, megint máshol meghatározott szerepek, státuszok (vagy szokás)  alapján jut egy-egy jobb vagy kevésbé jobb falat a családtagoknak. A májat mindig a legkisebb fiú kapja (kell a vas), a dédi meg a csirkelábat majszolgatja. (Ma már tudjuk, nem is olyan nagy baj, sok benne a kollagén, segít a kollagén termelődését.)

Fotó: iStock.com/dolgachov

Fotó: iStock.com/dolgachov

A lényeg, hogy a családi étkezések, különösen ünnepeken, meghatározott, évek, évtizedek alatt kialakult szokások alapján zajlik. Így amikor visszautasítunk egy régen kedvelt és elfogadott fogást, azt úgy értékelik, mintha szembeszállnánk velük, a tradíciókkal. Egész egyszerűen a szívükre veszik, de azért menteni akarják a menthetőt és úgy tesznek egy darabig, mintha csak félreértenék azt, amit mondunk. Ilyenkor hangzik el a címben idézett kérdés. Mert nem hisznek a fülüknek. Nem létezik, olyan nincs, hogy az általunk (is) imádott, nagyiféle tökös-mákost képesek vagyunk visszautasítani.

Hát hiába törte magát a nagyi egész délelőtt?

Sokszor nagyon is jól érzékelhető a családi nyomás gyakorlása, az érzelmi zsarolás, ami tényleg szeretetből fakad és mellette a családi hagyományok tiszteletéből. Amikor nemet mondunk a rétesre hétvégén vagy a lisztes krumplifőzelékre egy hétköznap, az kész árulás.

Mit tehetünk?

Álljunk ki bátran önmagunkért, és ha tudatosak vagyunk az életmódváltásban, ha fontosnak érezzük az egészségünk megőrzését és ennek egyik alapköve az egészséges étkezés, akkor tartsuk magunkat a döntésünkhöz. Ha nem komoly, csak egy fellobbanás a dolog, és a család már számos hasonlót megélt (és csírájában elfojtott), akkor nem kell meglepődni azon, hogy nagy erőkkel verik vissza a „nemet” és addig biztos nem eresztenek útnak minket, amíg az asztalon feltálalt összes fogást végig nem kóstoltuk, dugig nem laktunk.

Szeretetük jele ez. A családi összetartozás szimbóluma, ami ellen nagyon nehéz hadakozni. De észérvekkel, főleg, ha az egészségünkre vonatkozó, azt védő kifogásokkal élünk, akkor egy idő után beletörődnek (talán) a megváltoztathatatlanba. Legalábbis nem sértődnek vérig, csak szomorkodnak, hogy Zolika sajnos nem ehet ebből vagy abból, mert sok a sava, árt a szívének, vagy magas a koleszterinszintje.

Ne gondoljuk azonban, hogy ez egy könnyű út, mert azért jöhetnek a családi tradíciókból fakadó ellenérvek: „a papa is ezt ette és 90 évet élt”. Na, ebben a tyúkban aztán nincs koleszterin. Ez „tiszta” zsír. Két falat piskóta nem árthat meg (aztán letolják a fél tepsi sütit a torkunkon). Apád borában NINCS vegyszer, inkább ezt idd, mint a bolti pancsolt borokat”… és így tovább.

Közelednek az ünnepek, talán az a biztos, ha lélekben felkészülünk erre, a gasztronómiai lázadásra. Mert bele is törődhetünk, vagy állhatunk úgy ehhez a kérdéshez, hogy csak 3 napról van szó. De ez nem igaz. Mert a karácsonyi 3 napot követi majd az összes hétvége, születésnap, névnap, családi összejövetelek, amelyek hónapról hónapra írják majd felül a saját érdekünkben meghozott egészségügyi döntéseinket.