Konyha

Három magyar őszi gyümölcs, amelyből érdemes többet fogyasztani

Gyümölcsöt enni kifejezetten egészséges. Ám még többet tehetünk az egészségünkért, ha a külföldi különlegességek és ritkaságok mellett nem hanyagoljuk el az itthon termesztett finomságokat sem.

Licsi, papaya, mangosztán, rambutan… hála a hipermarketeknek, a legkülönfélébb egzotikus gyümölcsöket vásárolhatjuk meg itthon is. Ám ezek hosszú, több ezer kilométeres utat tesznek meg, míg hazánkig elérnek, eközben pedig a repülők, teherautók terhelik a környezetet. Szállítás közben vigyázni kell arra, hogy ne rothadjanak, penészedjenek meg a gyümölcsök, vagy ne tegyenek kárt bennük a rovarok. Ahhoz, hogy ne túléretten kerüljenek a mi polcainkra, általában félig éretlenül szüretelik őket. Azt sem árt ellenőrizni, melyik országból érkeztek ezek a finomságok, milyen földben nevelkedtek, és közben kezelték-e őket valamilyen vegyszerrel. Ezt persze nehéz utánkövetni, de ez még egy érv amellett, hogy a messzi tájak ínyencségei mellett ne hanyagoljuk el a hazai gyümölcsöket sem – pláne azokat, amelyek most ősszel a legfinomabbak.

Forrás: Unsplash / Jackelin Slack

Forrás: Unsplash / Jackelin Slack

Éljen az alma!

A magyar alma olyan finom, hogy még külföldre is sokat visznek belőle, de azért itthonra is marad bőven elég. A nyári almák már rég leértek, de az őszi fajták most a legfinomabbak. Ha van otthon pincénk, akkor keressük a szedd magad-akciókat, ahol mi válogathatjuk ki a finomabbnál finomabb almákat, és szedhetjük őket a fákról. Annyit viszünk haza, amennyit szeretnénk, és ha okosan tároljuk őket, akkor tavaszig ellátnak vitaminokkal. Érdemes többféle fajtát fogyasztani, Jonatánt, Starkingot, Idaredet, Gálát, Goldent, de ha szerencsénk van, olyan őshonos almákkal is találkozhatunk, mint az Éva, a Húsvéti rozmaring vagy az Asztracháni piros. Ezeket érdemes egymástól elkülönítve tárolni, sőt, az alma mellé ne nagyon tegyünk más gyümölcsöt még a hűtőben vagy a kamrában sem, mert gyorsítja a többi gyümölcs érését. Frissen fogyasztva a legegészségesebb, együk meg a héját is!

A zamatos körte

Íze nemcsak az ültetett fa fajtájától függ, az ásványi anyagokban gazdag magyar föld még ízesebbé varázsolja a termést. Ha nincs elég ásványi anyag, például kálium a földben, az befolyásolja a megérő gyümölcs cukortartalmát és zamatát is. Így van ez a körtével is, aminek a magyar fajtái olyan szép nevekkel dicsekszenek, mint az Apró muskotály, a Zelenka, a Babka, a Korai szagos körte, a Buckóskörte vagy a Zöld Magdolna. Az Árpával érő fajtát már az 1300-as években is említik, és hazánkban is igen régóta termesztik közeli rokonával, a Búzával érővel együtt. Sok körténkről mondható el, hogy tárolása során, a pincében érik meg, egész télen ellát vitaminokkal, ásványi anyagokkal, és íze egyre koncentráltabb, finomabb lesz.

Fotó: Pexels/ CCO License

Fotó: Pexels/ CCO License

A legjobb a friss szilva

Nem véletlenül van annyiféle magyar szilvafa – egymás után tudnak érni, így folyamatosan szolgáltatják a friss gyümölcsöket az ősz folyamán. Ha hazait keresünk, elkerülhetjük, hogy kemény, zöld, éretlen szilvát vásároljunk – a legjobb a piacokon szemezgetni a legfinomabb szilvák közül. Az érettség azért is fontos, mert nemcsak az aroma, de a vitamintartalom is csak az érett gyümölcsben koncentrálódik igazán. A leszedett, és napokat, heteket utazó gyümölcs C-vitamin-tartalma kisebb, mint az ötven kilométerről szállított friss gyümölcsé. A szilva is frissen bővelkedik benne, ahogy vízben, A-vitaminban, béta-karotinban, B-vitaminokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban is. A legtöbb szilvafa igénytelen, jól terem, hazánkban a legrégebben – a középkortól – a Beszterceit termesztik, illetve a Penyigeit, a Debreceni muskotályt és a Veres szilvát. A frissen meg nem evett szilvát lehet aszalni, lekvárnak befőzni, vagy pálinkakészítéshez felhasználni – a magyar szilvapálinka méltán hungarikum.