Csapjunk is a közepébe, íme a csokiról szóló érdekességek, amiket a Nébih Szupermenta oldalán gyűjtöttek össze a szakemberek.
A csokoládét a dél-amerikai kakaófa, a Theobroma cacao magjából, kakaóbabból készítik. A theobroma jelentése: „istenek eledele”.
Egy 100 grammos tábla csoki elkészítéséhez nagyjából 89 kakaóbabra van szükség.
Azért olvad a csoki a szánkban, mert olvadáspontja 34°C-on van.
Fotó: Unsplash/ Michał Grosicki
Szintén érdekes megfigyelés, hogy szoros összefüggés található az országonként fogyasztott csokoládé mennyisége és az országok Nobel-díjasainak száma között.
A világ legnagyobb csokoládéeladója a brüsszeli reptér – évente 800 tonna csokoládét adnak el!
Még egy érdekes belga csokitény: az ország lakói közül 17 ezren dolgoznak a csokoládéiparban.
Elefántcsontpart maga termeszti a világ összes kakaótermésének egyharmadát.
A csokoládé csaknem 600-féle ízanyagot tartalmaz (összehasonlításképp a vörösbor mindössze kétszázat).
A világ teljes mandulatermésének nagyjából 40 százaléka kerül csokoládétermékekbe.
A kakaóban található teobromin nevű alkaloid mérgező a kutyákra.
Azonban nemcsak a kis kedvencek, de az emberek számára is létezik mérgező mennyiség a csokoládéból. Egy átlagos testalkatú ember számára a halálos dózis kb. 10 kilogramm (vagyis 100 tábla) egyszerre.
Egy 2013-as tanulmány szerint ha a vásárlók csokoládéillatot éreznek egy könyvesboltban, 40 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy szakácskönyvet vagy romantikus regényeket vásárolnak, és 22 százalékkal több az esélye, hogy egyáltalán bármilyen könyvet vesznek.
A világ összes csokijának majdnem 90 százalékát az Egyesült Államok és Európa együttesen fogyasztja el!