Egészség

Ennek a férfinak több mint kétmillió gyerek köszönheti az életét

Nem véletlenül becézik aranykarúnak az ausztrál James Harrisont, aki rengeteg ember életét mentette már meg azzal, hogy legalább 1100 alkalommal adott vért.

A véradás nagyon fontos és hasznos adományozási forma. Aki egészséges, és a gyorsteszten is átmegy, az fél liter vérét adja, hogy az később a rászorulókhoz jusson, akik műtét, baleset vagy más orvosi beavatkozás miatt szorulnak vérpótlásra. Hazánkban évente 400–500 ezer vérre, vérkészítményre szoruló beteget tartanak nyilván. Az ausztrál James Harrison is rendszeresen adott vért, de ő azért különleges, mert vérében speciális antitestek találhatók.

Nehéz kezdet

1951-ben az akkor 14 éves Harrison súlyos mellkasi műtétjéből ébredezett. Az orvosok kiműtötték az egyik tüdőlebenyét, és három hónapon át gyógyítgatták, mire hazaengedhették. Ezekben a nehéz időkben Harrison megtudta, hogy azért maradt életben, mert jókora adag transzfúziót kapott a műtét alatt, mások vérét, amivel pótolták azt, amit sajátjából elvesztett. Miután felépült, elhatározta, hogy visszaadja, amit kapott, és amint 18 éves lett – az ausztrál szabályozás nem engedi ennél fiatalabb embereknél a véradást –, jelentkezett önkéntes véradónak. Ám aztán nem lehetett megállítani. Harrison több mint hatvan éven át adott rendszeresen vért az ausztrál Vöröskeresztnél, s ezzel milliók életét mentette meg.

 

Különleges vér

Miután vért adott az akkor még fiatal Harrison, a vizsgálatok során kiderült, hogy vérében olyan különleges antitestek találhatók, amelyek életet menthetnek. 1967-ig Ausztráliában évente babák ezrei haltak meg egy különös kór miatt, amit az orvosok nem tudtak gyógyítani. Az anyukák sok vetélésen estek át, vagy ha a kicsik meg is születtek, elhunytak, vagy agykárosodást észleltek náluk. Az egészért a rhesus izoimmunizáció elnevezésű betegség volt felelős, amikor a terhes anyák szervezete, vére elkezdi megtámadni a fejlődő magzat vérsejtjeit. Ma ezt Rh-összeférhetetlenség néven ismerjük, lényege, hogy az Rh-negatív anya szervezete ellenanyagot termel az Rh-pozitív apától származó, szintén Rh-pozitív baba ellen, általában a második terhességtől kezdve minden alkalommal egyre súlyosabb a reakció. Az ilyen terhességből származó kisbabák vérszegények lehetnek, de előfordul újszülöttkori hemolitikus betegség, magzatkori ödéma vagy halvaszületés is. A vörösvérsejteket roncsoló anti-D ellenanyag termelést kell orvosilag leállítani a szervezetben. Harrison véréből az orvosok anti-D immunoglobulin készítményt hoztak létre, amit injekcióként adtak be a várandós nőknek, akik így nem termeltek antitesteket, és egészséges babának adhattak életet.

Több mint kétmillió hálás baba

Az orvosok nem tudják, Harrisonnak hogy lehet ilyen ritka és hasznos vére, azt feltételezik, hogy a 14 éves korában kapott transzfúziók hatására alakulhattak ki az antitestjei. Ausztráliában nagyjából ötven hasonló emberről tudnak csak, mindannyiuk vére extraértékes, de Harrisoné a leghasznosabb. Eleinte minden anti-D készítmény az ő véréből jött létre a szorgalmas orvosok segítségével, és rengeteg anyának segített – az Rh-összeférhetetlenség Ausztráliában a nők 17 százalékát érinti. Még Harrison saját lányának is kellett vakcinát adni, amikor gyermekét várta. A becslések szerint összesen 2,4 millió baba jött egészségesen világra az anti-D injekciónak hála.

Kiöregedett

Harrison szorgalmasan adta a vérét hatvan éven át: 1163 alkalommal a jobb, és 10 alkalommal a bal karjából. Alázattal fogadja a dicséreteket, nem tartja hősnek magát, egyszerűen csak segít, mert képes rá. A véradást viszont abba kellett hagynia, mert az ausztrál szabályok szerint elérte és túllépte a legmagasabb életkort, amikor még adományozni lehet. A férfit 1999-ben az Ausztrál Lovagrend tagjának választották.