A memóriaromlás és a különböző okokból bekövetkező szellemi hanyatlás egyik legjobb ellenszere az, ha dolgoztatjuk az agyunkat, azaz új dolgokat tanulunk, memorizálunk, feladatokat oldunk meg, és még sorolhatnánk. Egy új kutatásnak hála még egy tevékenységet hozzáadhatunk a listához, ez pedig a meseolvasás. Olaszországban 43 olyan idős embert vizsgáltak, akik bentlakásos otthonban éltek vagy a demenciájuk, vagy Alzheimer-kór miatt. Negyven napon át próbálták ki náluk, milyen hatással van a történetmesélés és aztán a hallottak kielemzése. Először csak húszperces, könnyű, humoros történeteket meséltek nekik, ám ahogy haladtak előre a napokkal, hetekkel, harminc, majd negyven perc lett a történetmesélés hossza, és a téma is a végén már a világháborúkra terelődött, és nem humoros történetek, hanem novellák következtek. Felállítottak egy kontrollcsoportot is, akik ebben a negyven napban a szokásos rutinjukat követték, de nem hallgattak történeteket. Mindkét csoport tagjainál felmérték a mentális teljesítményt a teszt megkezdése előtt, és persze utána is. Annak a csoportnak a teljesítménye, amelynek tagjai a történeteket hallgatták és elemezték, jelentős javulást mutatott: a rövidtávú memóriájuk, a figyelmük, a késleltetett memóriájuk és a nyelvhasználatuk is mérhetően javult. Gondoljunk bele, milyen hatása lehet a mesélésnek még egészséges szüleinkre, nagyszüleinkre, illetve az Alzheimer-kórral küzdőkre is, ha nem csupán negyven napig, de hónapokig, évekig van részük a történethallgatás, a beszélgetés élményében!
Fotó: iStock.com/Wavebreakmedia
Miért olyan félelmetes az Alzheimer-kór?
Nem csoda, ha mi magunk félünk vagy szeretteinket féltjük a betegségtől, gyógymódja ugyanis a mai napig nincs. Az agyszövet sorvadását, a memória romlását gyógyszerekkel igyekeznek lassítani, de megállítani nem lehet. A szellemi képességek fokozatosan, akár több mint tíz éven át folyamatosan romlanak, a beteg eltéved, nem találja a szavakat, egy idő után nem ismeri meg a szeretteit, a helyet sem, ahol élt. A végén muszáj valamilyen intézménybe költöznie, mert nem képes ellátni magát. Ritkán ugyan, de 65 év felett is jelentkezhet a korai Alzheimer, ha pedig volt ilyen beteg a családban, mi is hajlamosabbak lehetünk rá.
Fotó: iStock.com/DragonImages
Hogyan előzhetjük meg?
A megelőzésben, de a demenciával járó és az alzheimeres tüneteket csökkentésében is szerepet játszik a MIND-étrendnek nevezett diéta, akár 30 százalékkal is csökkentheti a memóriaromlás esélyét. A lényeg, hogy leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, mogyoró-, bogyó- és babfélék, hal, baromfihús, olívaolaj és bor fogyasztásával megőrizzük az agy egészségét. Ennek érdekében igyekezzünk minél kevesebb vörös húst enni, de kerülendők a finomított szénhidrátok, a vaj és a margarin, a gyorséttermi ételek, péksütemények és a sajtok is. Fontos lépés a leépülés megelőzése érdekében az agysejtek közti kapcsolatok számát növelő élethosszig tartó tanulás: új nyelv, új hobbi, új ismeretek, új hangszer, új könyvek, új mozgásforma: a lényeg, hogy új információkkal bombázzuk az agyunkat és rendszeresen mozogjunk is mellé. Ne hanyagoljuk el az emberi kapcsolatainkat se: önkénteskedjünk, tartsuk a kapcsolatot a rokonokkal, ismerjünk meg új embereket, mert ez is mozgásban tartja az agyunkat. Még ha meg is van a hajlamunk a betegségre, akkor is csökkenthetjük a kialakulás esélyét a fent említett módszerekkel, no és azzal, ha mesélünk, és meséket hallgatunk. Beszélgessünk családtagokkal, elevenítsünk fel régi történeteket, olvassunk fel idősebb szeretteinknek.
