Egészség

Csak a filmekben vicces betegség a narkolepszia

Filmekben, sorozatokban, mesékben gyakran látunk narkolepsziás szereplőt, aki bárhol, bármikor képes rajtaütésszerűen elaludni, s így vicces helyzetekbe keveredni. Ahogy az lenni szokott, a valódi életben a betegség cseppet sem ilyen mókás.

A narkolepszia kontrollálhatatlan alvási „rohamokkal” jár. Mindegy, hogy az illető fontos üzleti megbeszélésen ül, vagy otthon játszik a gyerekeivel, esetleg épp utazik valahová, egyszerűen elalszik, akkor is, ha épp valami izgalmasat csinál. A betegség csak Amerikában 135 000–200 000 embert érint, de a számok még magasabbak is lehetnek, mert rengeteg orvosi állapot vagy betegség is jár kimerültséggel. A narkolepsziát gyakran összekeverik valamelyik ilyen betegséggel, görcsrohamokkal, tanulási nehézséggel, rossz esetben lustasággal, így nem is diagnosztizálják helyesen.

Fotó: iStock.com/RedThinkHead

Fotó: iStock.com/RedThinkHead

Öröklődhet is

A narkolepszia egy életen át tartó, krónikus betegség, meglehetősen összetett, és alaposan megnehezíti a vele élők mindennapjait, kapcsolatait, egész életét. A hirtelen érkező álmosság főleg akkor veszélyes, ha épp vezetünk, megyünk valahova, vagy éppen eszünk. Teljes feltérképezése még várat magára, de annyit már kiderítettek a kutatók, hogy alapvetően a normális alvás-ébrenléti ciklus zavarodik meg, illetve sokaknál az ébrenlétért felelős hipokretin nevű kemikália szintje a kelleténél alacsonyabb. Környezeti okai – például nehézfém-mérgezés – éppúgy lehetnek, mint genetikai. A gént már sikerült azonosítani, aminek öröklése révén a narkolepszia a családon belül több embernél is előfordulhat, de a legtöbb esetnél nem volt ilyen betegség a család történetében.

Ezeket a jeleket érdemes figyelni

A narkolepszia tünetei általában már gyerekkorban jelentkeznek, de legkésőbb a fiatal felnőttkorban. Ezalól kivételt képeznek azok, akik valamilyen agyi trauma, baleset, esetleg tumor után lesznek narkolepsziások, mert agyuknak az a része sérül, amelyik az alvás és az ébrenlét szabályozásáért felel. Akinek eleve van hajlama a betegségre, annál gyakran egy vírusos vagy bakteriális fertőzés – például influenza vagy torokgyulladás – indítja be a tüneteket. Magát a betegséget csak alapos kivizsgálás után lehet diagnosztizálni, az nem elég, ha valaki folyton álmosnak tűnik. Persze ez is lehet egy jel, főleg, ha naponta többször tör ránk olyan álmosságérzet, hogy azonnal el tudnánk aludni. További figyelmeztető tünet, ha alvási paralízisben szenvedünk, azaz ébredéskor vagy elalváskor nem tudunk megmozdulni és beszélni sem néhány percig, esetleg hallucinációnk is vannak. Figyeljünk fel arra is, ha éjszakánként még zavartalan körülmények közt is csak pár órát tudunk aludni, illetve ha erős érzelmek, például meglepetés, nevetés vagy indulat közben mintha veszítenénk az izomerőnkből, akár mozdulatlanná merevedünk, akár elájulunk, azaz kataplexiánk van. A realisztikus, élénk álmok is figyelmeztető jelként értékelhetők, főleg, ha beszéddel és mozgással is járnak. Sok narkolepsziás ember ugyanis a rohama idején elalszik ugyan az aktuális tevékenysége kellős közepén, de automatikusan tovább folytatja, amit elkezdett. Később derül ki, hogy nem is emlékszik arra, mit csinált, vagy álmában élte meg azt az időszakot.

Fotó: iStock.com/demaerre

Fotó: iStock.com/demaerre

Mit tehetünk, ha a betegségre gyanakszunk?

Mindenképpen forduljunk szakemberhez, és vizsgáltassuk ki magunkat alaposan. Ha úgy néz ki, narkolepsziánk van, neurológusra és a narkolepsziában jártas szakértőre is szükségünk lesz. Többféle kezelési mód is létezik, de meg kell találni a betegnek legmegfelelőbb kombinációt, s ez időbe telhet. Maga a narkolepszia jelen ismereteink szerint gyógyíthatatlan, de különböző gyógyszerek, életmódbeli változtatások, viselkedésterápiák és más kezelések segítségével kordában lehet tartani.