Egészség

A jövőben rovarokat eszünk majd hús helyett?

Kínában évezredek óta ismerik az ehető bogarakat, és nemcsak fogyasztják őket, de porítva gyógyszerként is használják. Állítólag a jövőben nekünk is hozzá kell szoknunk a rovarevéshez, ugyanis kifejezetten egészséges táplálékot jelentenek, és nem kell környezetkárosító módon tartanunk őket.

A marha és a többi nagy állat legeltetése és tartása, illetve feldolgozása nem feltétlenül tesz jót a természetnek, sőt. Erdők vesznek oda az állattenyésztés miatt, a levegőbe kerülő gázok hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt sokszor sem a vizüket, sem a táplálékukat nem tudjuk megfelelően előállítani, szállítani. Bolygónk pedig továbbra is a túlnépesedés felé halad, azaz egyre több éhes szájat kéne etetnie az egyre kaotikusabb időjárási viszonyokkal, rossz terméshozamokkal harcoló iparágnak. A rovarok pedig egyrészt nagyon sokan vannak, másrészt nem kell őket legeltetni, harmadrészt legalább annyira egészséges fehérjeforrások, mint a jól ismert húsok. Csak hát egész más szemmel nézünk egy szelet steakre, mint mondjuk egy tányér sáskára…

Fotó: iStock.com/ErikKarits

Fotó: iStock.com/ErikKarits

Egészség hat lábon

A rovarok kicsik ugyan, így többet kell belőlük enni ahhoz, hogy jóllakjunk, de cserébe meglepően sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. Ebből a szempontból néhányuk, például a tücskök tápérték és egészség szempontjából jobban teljesítenek, mint a marha- vagy a csirkehús, ráadásul fehérjetartalmuk is magas. Mivel nagyon sok van belőlük, és tényleg szinte minden táján megtalálhatók a Földnek, a rovarok akár az éhezés csökkentésében is szerepet játszhatnak. Amerikában már egyre több helyen árulnak olyan fehérjeport, amit tücskökből állítottak elő, vagy rovarokkal felturbózott energiaszeleteket.

Csak hozzá kell szoknunk?

Teljesen természetes, hogy alapvetően idegenkedünk az ízeltlábúaktól, még találkozni sem szeretünk velük, nemhogy ennivalót főzzünk belőlük. Ugyanakkor Keleten teljesen normálisnak számít a rovarevés, vannak olyan receptek, amikkel tényleg finom ételt állíthatunk elő belőlük, csak az agyunkat kell egy kicsit „átprogramozni”. A homár esetében ez már megtörtént: annak idején annyira lenézték az állatot mint ennivalót, hogy csak a legszegényebbek ették, börtönben ülő rabok kapták, vagy a disznók elé vetették, ma pedig már az előkelőség egyik szimbólumává vált. Ha mi, magyarok gondolkodunk el a kérdésen, a rovarok nem tűnnek sokkal rosszabbnak, mint a pacal, az agyvelő, a csontvelő, a véres hurka, az éti csiga vagy a herepörkölt.

Fotó: iStock.com/artas

Fotó: iStock.com/artas

Ezek a leggyakoribb ehető rovarok

Körülbelül 1500–2000 olyan rovarfaj van a világon, amely gond nélkül ehető. A növényevő rovarok és lárváik közül érdemes megemlíteni a vasban igen gazdag sáskát, aminek még a kalóriatartalma is alacsony, a darazsat, a hangyát, a szöcskét, de hőkezelés után ehető az esszenciális zsírsavakat tartalmazó lisztkukac, vagy a csótány és a giliszta is. A cserebogár szintén, s hogy lássuk, nem mai találmány a rovarevés, egy 1920-ban kiadott csehországi szakácskönyvben megtaláljuk a cserebogárlevest mint fogást. A rovarokat azért nem ajánlott csak úgy a természetben gyűjteni, mert sokuk mérgező, vagy csak alkalmatlan a fogyasztásra. A legtöbb ehető rovart tenyészteni kell, de ez sokkal kevesebb helyet, vizet és takarmányt igényel, ráadásul a rovarok szaporodása összehasonlíthatatlanul gyorsabb, mint mondjuk a marháé. Az emberek idegenkedése miatt valószínűleg a rovarok őrleményéből készült liszt terjed majd el a legjobban, amit főzésnél változatosan felhasználhatunk, de lehet már kapni belőle készült tésztát is.