Egészség

Így tehetünk a légkondi kellemetlen mellékhatásai ellen

A nyári forróságot nehezen is bírnánk ki nélküle. Ha otthon nem is tudjuk felszereltetni, szinte menekülünk a légkondicionált üzletekbe, kávézókba, ahol kicsit megpihenhetünk. Ám a légkondis irodákban dolgozók és az otthon mesterséges hűvösét élvezők azért tudnának mesélni a mellékhatásokról is...

A légkondicionáló berendezések elleni fő érv a levegőbe kerülő baktériumok okozta fertőzésveszély. Ezt a készülék rendszeres és alapos tisztításával, ellenőriztetésével – ne feledkezzünk meg ugyanerről az autónkban sem! – ma már viszonylag könnyen elkerülhetjük. A problémákat inkább az okozza, ha túl hideg levegőt engedünk a szobába, esetleg munkahelyünkön pont azon a helyen ülünk, ahol a hideg áramlat a nyakunkba zúdul.

Fotó: iStock.com/OlivierLeMoal

Fotó: iStock.com/OlivierLeMoal

A hideg mellékhatásai

Az arra érzékenyek egész egyszerűen megfázhatnak, miközben kint tombol a kánikula. Torok-, fül- vagy fejfájás jelentkezik a leggyakrabban, s ha kezeletlenül hagyjuk, orvosi kezelésre szoruló gyulladásig fajulhat az állapotunk. A rendszeresen ránk fújó hideg ízületeinket sem kíméli. Ahogy télen megviseli őket a zimankó, úgy nyáron is megszenvedhetjük a túl nagy hőmérséklet-különbséget. Testünk a nem légkondicionált helyiségekben, utcán felhevül, s aztán húsz fokkal hidegebb levegőt kap. Az amúgy is gyulladásra hajlamos ízületek erre fájdalommal, merevséggel, a téli tünetekkel reagálhatnak. A hidegben ráadásul izomgörcsök is sokkal könnyebben kialakulhatnak, ami tovább ronthat a helyzeten. A belobbanó gyulladással mindenképpen keressük fel az orvost, mert ha nem tudjuk levinni a gyulladást, és elkerülni a további hideghatást, akkor fájdalmaink idővel csak erősebbé válnak.

Száraz bőr, fájó fej

A légkondi egész napos működésének eredményeként a levegő ugyan hideg, de páratartalma alacsony. Emiatt bőrünk idővel kiszárad, viszketni kezd, és a testápolót sokkal gyakrabban kell elővennünk. Mivel hidegben ülünk, sokszor elfelejtjük, hogy ettől még sokat kellene innunk. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a dehidratáltság miatt könnyen kialakul a fejfájás vagy a migrén. A száraz levegő a szemeinkre is rossz hatással van, a szokásosnál jobban kiszáradhatnak, kivörösödhetnek. Használjunk gyakrabban műkönnyet, és minden órában pihentessük egy kicsit a szemeinket. Ha a vörösség csak nem akar elmúlni, és orrfolyás is társul mellé, akkor vagy sikerült megfáznunk a mesterséges hidegben, vagy allergiásak vagyunk a légkondi által keringetett porra vagy baktériumokra.

Fotó: iStock.com/Wavebreakmedia

Fotó: iStock.com/Wavebreakmedia

Rosszabbodnak a krónikus betegségek

A túlzásba vitt klímahasználat még egy veszélyt rejt magában: a krónikus betegséggel küzdők állapota rosszabbodhat tőle. A vérnyomásproblémákkal, ízületi gyulladással, ideggyulladással küzdők erősebb fájdalmakat, komolyabb tüneteket tapasztalhatnak. Ráadásul ha szervezetünk hozzászokik a húszfokos benti hőmérséklethez, akkor érthető módon nehezen alkalmazkodik ahhoz a hőséghez, ami kint várja. Egyfajta stresszként éri a forróság, ami rosszulléthez vezethet, és végső soron megakadályozza azt a természetes folyamatot, amely során testünk alkalmazkodik ahhoz a külső levegőhöz, amiben él.

Mit tehetünk a problémák ellen?

A munkahelyünkön vagyunk a legkiszolgáltatottabb helyzetben, ott maximum az irodai asztalunkat próbálhatjuk elcserélni, illetve különböző ruhadarabokkal védhetjük az ízületeinket, a torkunkat. Immunrendszerünket erősítsük C-vitaminban gazdag friss gyümölcsökkel, zöldségekkel. Az otthonunkban már nagyobb a mozgásterünk: állítsuk a légkondit maximum tíz fokkal hűvösebbre a kinti hőmérsékletnél. Ha bírjuk, ezt akár 6-8 fokra is csökkenthetjük. Semmiképpen se szereltessük fel oda a gépet, ahol sokat ülünk, fekszünk, mert nem jó közvetlen közelről kapni a hideg levegőt. S nem kell folyamatosan mennie a készüléknek: kipróbálhatjuk azt is, hogy bekapcsolva hagyjuk, amíg nem vagyunk otthon, a megfelelően hűvös lakásba lépve pedig kikapcsoljuk.