Jelenleg világszerte több mint 50 millió ember él demenciával, vagyis valamilyen memóriavesztéssel és az agyi folyamatok károsodásával járó betegséggel, amelyek közé az Alzheimer is tartozik. Ez a szám pedig meredeken emelkedik. A becslések szerint 2030-ra a betegek száma eléri a 75 milliót, 2050-ben pedig már 131,5 millió embert érinthet a betegség – főleg nőket. De vajon miért pont őket?
Női kockázati faktorok
Az Alzheimernek számos olyan kockázati faktora van, amely a nőket érinti a leginkább. Ilyen például a depresszió, amely összefügg a kór kialakulásával, a petefészek eltávolítása és a terhességi magas vérnyomás: ezek mind olyan tényezők, amelyek növelik a későbbi szellemi hanyatlás kockázatát. Nemcsak testi és lelki tényezők kapcsolhatók össze azonban a memóriavesztéssel. Azok is veszélyeztetettek, akik demenciával küzdőket ápolnak.
unsplash.com/Christian Langballe
A betegség fejlődése
Jelenleg az Alzheimer-kórt az agyban felgyülemlő, mérgező fehérjékből állapítják meg. Az alzheimeres férfiak és a nők agyában ezek a fehérjék egyforma mennyiségben vannak jelen, de a nőknél nagyobb mértékű kognitív hanyatlást idéznek elő. A diagnózis után ugyanakkor a betegség gyorsabban fejlődik a nőknél, mint a férfiaknál. Az egyik iskola szerint azért, mert míg fiatalon az ösztrogén védte a nők agyát, a menopauza után ez a védelem nem áll fenn. Ez azonban még mindig nem ad elég magyarázatot a különbségre. Egy másik kutatás szerint a nők jobban teljesítenek a diagnózishoz kapcsolódó, kezdeti teszteken, ami miatt könnyen félrediagnosztizálják őket, és kevésbé súlyosnak ítélik az állapotukat. Mindenesetre ezek az eredmények több, a nemek szerepét érintő kutatás és kezelési mód szükségét sürgetik.