Egészség

Mit kaphatunk el a házi kedvenceinktől, és hogyan előzzük meg?

Nincs annál csodálatosabb dolog, mint hazavinni egy cicát, kutyát vagy más kedvencet, akivel összeszokunk, és nagy szeretetben élünk, amíg csak lehet. Csak aztán nehogy az orvosnál kössünk ki a végén…

Ugyanakkor fontos azt is leszögezni, hogy a rendszeresen féreghajtóval és bolhairtóval kezelt állatoktól ritkán kaphatunk el olyan fertőzést, ami minket embereket is megbetegít. Nagyon fontos, hogy betartsuk a megfelelő higiéniás szabályokat. Ne együnk egy asztalnál az állatokkal, és az sem a legjobb módszer, ha kézből etetjük őket az étkezésünkkor. A puszilgatás vagy az állattól érkező, arcot érő szeretetnyalogatás is átadhat kórokozókat. Még kevesebb betegséggel kell szembenéznünk, ha a rendszeres féreghajtás, kullancs- és bolhairtás mellett be is oltatjuk őket különböző betegségek ellen. Kutyák esetében csak a veszettség ellen kötelező, de erősen ajánlott beadatni a többit is – hasonlóan a macskákhoz –, hiszen így nemcsak az emberre átterjedő fertőzést előzhetjük meg, de azt is, hogy kedvencünk idő előtt elpusztuljon.

Kik a veszélyeztetettek?

Alapvetően minél gyengébb, fejletlenebb az immunrendszer, annál több betegség alakulhat ki. Ezért  a kisgyerekek, a 65 év feletti krónikus betegek vagy az immunhiányos betegséggel küzdők csakis orvosuk jóváhagyásával tartsanak állatot. Egészséges felnőttként vagy óvodáskortól felfelé már nem olyan könnyen esünk „áldozatául” a zoonózisnak, azaz annak, ha egy betegség az állattól átterjed az emberre.

Fotó: unsplash.com/KariShea

Fotó: unsplash.com/KariShea

Mit tanítsunk a gyereknek?

Az étkezések előtti szappanos, meleg vizes kézmosást nem véletlenül találták ki, ha állatot tartunk, minimum az étkezések – a nassolás is ide tartozik! – előtt mosassunk velük kezet. Tanítsuk meg a gyereknek az állat tiszteletét és megbecsülését, de önmaga védelmét is. Nem kell, hogy hagyja, hogy a kutya állandóan arcon nyalja, vagy hogy a macska végigmosdassa. A harapások, karmolások – szintén baktériumok kerülhetnek a szervezetbe – elkerülése is legalább ilyen fontos, nem szabad túl sokáig nyúzni-húzni az állatot, érdemes együtt megtanulni a kedvenc figyelmeztető jelzéseit, vagy azt, hogy verekedő állatokat soha ne próbáljon meg szétválasztani.

Leggyakoribb félelmeink

A rettegett veszettség szerencsére már nagyon ritka. Ha kijáró cicánk van, akkor őt viszont érdemes évente beoltatni ellene. Ennek ellenére a kutya- vagy macskaharapás (főleg, ha ízületet ért) igencsak veszélyessé válhat, ezért azonnal mossuk ki szappanos meleg vízzel, és minden esetben mutassuk meg a sebet orvosnak. A macskák karmolása is baktériumokat juttathat a bőrbe, vagy az alá, ezért a felszíni karcolások kivételével azokkal sem árt felkeresni szakembert. A másik nagy félelem a toxoplazmózissal szemben alakult ki, amely azokat a várandós anyákat veszélyezteti leginkább, akik korábban nem estek át a fertőzésen. Nem csupán a macskatartás során szerezhetik be, példának okáért a kertészkedéssel sem árt vigyázniuk. Egy rendszeresen gondozott, féregtelenített macska, akinek az almát minimum naponta tisztítják, nem feltétlenül jelent veszélyt, de ha aggódunk, érdemes orvosi szakvéleményt kérni.

Fotó: unsplash.com/JairoAlzate

Fotó: unsplash.com/JairoAlzate

Férgek és baktériumok

A macskákat minimum háromhavonta – kiskorukban gyakrabban – kell féreghajtani, hogy semmiféle parazita ne kerüljön az ürülékükbe. Fontos tudni, hogy a macska akkor is férges lehet, ha ez nem látszik rajta, és a legtöbb esetben az, ha bolhája van. Épp ezért a bolhairtás és a féregtelenítés kéz a kézben járnak – egyébként ugyanez igaz a kutyákra is. Ma már lehet kapni olyan kombinált cseppeket, amelyek mindkét célt egyszerre elérik, de ha máshol nem, az állatorvosnál mindegyik állat le tudja nyelni a tablettát. Időnként azért is érdemes megmutatni őket orvosnak, mert ő fel tudja ismerni az esetleges bőrgombásodást (állatorvosi nyelven dermatofitózist), ami átterjedhet az emberre, kezelheti a fülatkát, vagy széklettenyésztéssel azonosíthatja a hányást, hasmenést okozó Campylobacter baktériumot, ami bizony minket, embereket is érinthet. Megelőzésként fontos az alomtálca, a lapát rendszeres fertőtlenítése, a gyakori kézmosás és az állat konyhából való kitiltása, de jó tudni, hogy ezt nem csak az állattól kaphatjuk el, hanem rossz higiéniás körülmények között is: a Campylobacter okozza az utazók hasmenésének nagy részét. Ne adjunk nyers húst az állatainknak, főleg ne a baktériummal leggyakrabban szennyezett csirkehúst, és tartsuk be az ajánlott óvintézkedéseket.