A fogyás matekja pofonegyszerű: több kalóriát kell elégetnünk egy nap, mint amennyit beviszünk, és így a szervezetünk a zsírraktárakhoz fog nyúlni, hogy az energiadeficitet pótolja. Magyarán: elkezdünk fogyni! Egyszerű, nem igaz?
Nos, annyira mégsem: ahhoz ugyanis, hogy a fogyás egészséges ütemben haladjon, nagyon sok más faktort is bele kell számolni az egyenletbe. Ha például túl kevés kalóriát viszünk be, a szervezetünk vészüzemmódra kapcsolhat, és azt hiheti, hogy most hosszabb éhezés következik – ennek pedig az az eredménye, hogy elkezdi visszatartani a zsírmennyiséget, hogy legyen mihez nyúlnia később.
Fotó: iStock.com/Lisovskaya
Mi tehát az ideális kalóriamennyiség, ahol még deficitben vagyunk, és nem is kezd el raktározni a testünk? Mindenki számára más az ideális, hiszen alapvetően más mennyiségű kalóriát égetünk el már csak azzal, hogy felkelünk, lélegzünk és ülünk, de az elmondható, hogy igyekezni kell 1500–2000 kalória között tartani a mennyiséget. Ez ülőmunkára és heti ötszöri, közepes intenzitású edzésre igaz – ha többet és keményebbet edzünk, értelemszerűen mehet feljebb a mérleg. Viszont 1500 kalória alá csak akkor ajánlott menni, ha tényleg alig mozdulunk meg, ez egy olyan mennyiség, amit még aktív életmód nélkül is tartanunk kellene.
Ha valaki nehezen matekozza ki, hogy pontosan mennyi kalóriára lenne szüksége, az használjon online kalóriakövetőt – ez a kalóriáknál sokkal fontosabb makrotápanyagokat is követi, ami megint egy teljesen új, de a fogyás szempontjából nem elhanyagolható tényező, amire érdemes odafigyelni.
