Az őssejttechnológia az 1980-as években kezdte el az úttörést magának, és azóta számos olyan eredmény született a területen, amely úgy előre lendítette az orvostudományt, mint korábban csak nagyon kevés felfedezés tette. Ma már tudjuk, hogy az őssejtek képesek asszisztálni a szervezetünk öngyógyító képességéhez, és gyakorlatilag hozzájárulnak ahhoz, hogy természetes módon mi magunk gyógyítsuk ki magunkat a betegségekből.
Az őssejt tulajdonképpen nem is egyfajta sejtet takar, hanem ez a neve egy olyan sejtcsoportnak, amelybe tartozó sejteknek az a közös tulajdonságuk, hogy képesek önmaguk megújítására, valamint át tudnak alakulni bizonyos (nem általános) funkciójú sejtté, illetve szövetté. Tehát ha őssejtkezelésről beszélünk, nem egyfajta kezelést értünk alatta, hanem több, őssejt típusú sejttel történő beavatkozás is ide tartozik.
Fotó: iStock.com/CatalinRusnac
Az őssejteket több területről vonhatjuk ki: ilyen például az embrió, a köldökzsinórban található vér, valamint a felnőtt szervezetből is izolálhatók olyan sejtek, amelyek gyakorlatilag őssejtként viselkednek, és a sejtfejlődés egy tetszés szerint meghatározott útjára állíthatók. Utóbbihoz egyébként egyre több bizonyíték és módszer csatlakozik: létezik például egy olyan megoldás, amellyel a zsírsejteket vonják ki az emberi szervezetből, megtisztítják őket, majd visszaültetik a testbe, ahol őssejtszerű sejtek képződnek, és tüneti kezelésként gyógyíthatják például a csontkopást vagy az ízületi bántalmakat.
Az igazán érdekes dolog azonban az, hogy mire képesek az őssejtek: ha az orvosok őssejteket növesztenek, képesek azokat speciális szövetekké transzformálni – akár izmokká vagy idegekké is alakíthatják őket. Minden olyan kórkép esetén, ahol sejtek, szövetek pusztulása okozza a tüneteket, az őssejtekből kiinduló szerv-, szövet- vagy sejtpótlás gyógyító hatású lehet. Tehát ezek a sejtek képesek átalakulni, méghozzá olyan sejtekké, amelyekre kifejezetten egy problémás, beteg területen szükség lehet.
Ha például a köldökzsinóros őssejtbeültetésről beszélünk, egészen egyszerű a helyzet: ha a gyerekünk születésekor köldökzsinórvért vetetünk le az orvosokkal, és ezt laboratóriumi körülmények között tároltatjuk, akkor később az ebből kinyert őssejteket arra használhatjuk, hogy szükség esetén a gyerek szervi problémáit orvosolhassuk a segítségükkel. Ez egyre népszerűbb megoldás, hiszen ugyan a laboratóriumi tárolás díjköteles, a későbbiekben még életet is menthet. Mindez többek között a leukémia, a cukorbetegség és a Parkinson-kór gyógyíthatóvá tételével kecsegtet.
Fotó: iStock.com/unoL
A felnőtt őssejtfelhasználás egyik legújabb módszere az, amikor zsírsejtekből nyernek ki orvosok az őssejtek egyik fajtáját jelentő úgynevezett mezenchimális őssejteket, amelyeket nagyon egyszerű eljárás keretein belül visszaültetnek a problémás területre. Az őssejtek itt elkezdik az átalakulást, és a környező sejtekhez hasonló sejtté formálódnak, például porccá, izommá, csonttá, ínné vagy ínszalaggá. Ez olyan betegségeknél jelenthet megoldást, vagy legalábbis tartós fájdalomcsillapítást, mint az ízületek és inak elváltozásai, a csont- és porcszövetproblémák és a teniszkönyök, golfkönyök, valamint a patellacsúcs-szindróma.
Ezek a módszerek jól mutatják, hogy a saját sejtjeink orvosi beavatkozással képesek gyógyítani bennünket, sőt, akár még az életünket is megmenthetik. Bár az őssejtkutatás még mindig gyerekcipőben jár, az eredményei megcáfolhatatlanok, és egyre inkább begyűrűznek a mindennapjainkba is.
A témával bővebben foglalkozik a Ridikül mai, Gyógyító sejtjeink című adása. A stúdióban beszélget dr. Peterka Csaba, Gryllus Vilmos és dr. Reményi Péter Pál. Az urakhoz csatlakozik majd meglepetés-hölgyvendégünk is.
Az előző adást ezen a linken nézhetjük vissza.
