Egészség

Az egészség titka: ne együnk olyat, aminek a nevét nem tudjuk kiejteni?

Rengeteg egészségbloggertől hallhattuk már azt a szabályt, hogy még véletlenül se együnk vagy igyunk semmi olyat, aminek a nevét nem tudjuk kiejteni – vagyis olyanokat, amelyeknek hosszú, bonyolult, kimondhatatlannak tűnő neve van. De mennyi ebben az igazság? Tényleg lehet egyenlőségjelet tenni a bonyolult vegyi elnevezések és az egészségtelenség között?

Manapság egyre népszerűbbek a „clean eatinget”, vagyis a tiszta, tartósítószerek és feldolgozott élelmiszerek nélküli étrendet népszerűsítő cikkek és közösségi médiaposztok. Mindenki szeretne kicsit egészségesebb, kicsit fittebb lenni, az egészséges életmód pedig végre nem kizárólag annyiból áll, hogy együnk kevesebbet, és akkor fogyni fogunk – végre, évtizedek óta először, arra is figyelünk, hogy mindemellett jót tegyünk a szervezetünkkel is.

Éppen ezért lehetnek olyan félrevezetőek az olyan mantrák, mint amilyet a címben is említettünk: az, hogy ne együnk olyat, aminek a nevét nem tudjuk kiejteni, jól hangzik, és bizonyos esetekben igaz is lehet – de összességében véve nagyon mellélő, és félrevezetheti az embereket. Az elmélet nagy pártolója egy Food Babe nevű blogger, akinek elég kétes a megítélése, és rengeteg élelmiszerlánccal áll perben pontosan az ezzel kapcsolatos kijelentései miatt.

Fotó: iStock.com/nensuria

Fotó: iStock.com/nensuria

Az elmélet egyébként abból indul ki, hogy az ilyen bonyolult és „modern” nevű alkotóelemek olyan dolgok, amelyek mesterségesek, és amelyek csak néhány évtizede lehetnek az emberi étrendben, ebből adódóan pedig nyugodtan elhagyhatók. Az egészet viszont pofonegyszerű megcáfolni!

Tegyük fel, hogy meglátjuk az 1,3,7-trimetil-1H-purin-2,6(3H,7H)-dion „kifejezést” egy italon, amit el szeretnénk fogyasztani. Biztosan nem adnánk ilyet a szervezetünknek, nem igaz? Ráadásul ha még tudjuk is, hogy ez egy ismert inszekticid, herbicid és pszichoaktív szer – kizárt dolog, hogy levennénk a polcról! Pedig ha éppen úgy olvassuk a cikket, hogy kávé vagy tea van a kezünkben, nagy az esélye annak, hogy éppen ezt fogyasztjuk, az 1,3,7-trimetil-1H-purin-2,6(3H,7H)-dion ugyanis hétköznapi nevén koffein, csak a Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség dogmái szerint használjuk a hosszabb kifejezését.

Hasonló a helyzet a dihomo γ-linolénsavval, ami például olyan telítetlen zsírsav, amelyre a szervezetünknek nagyon nagy szüksége van. Vagy a menatetrenon, ami a K2-vitamin másik neve, és sokat segít a csontritkulás megelőzésében.

A valóság az, hogy nem kell félnünk a kémiai anyagoktól, hiszen ezek természetesen is megtalálhatók az ételeinkben. Nem minden természetellenes, aminek bonyolult kémiai neve van – egy kis utánajárással bárki megállapíthatja, hogy az, amit eszik, egészséges-e, vagy valóban egészségtelen.