Az álombogyó (Withania somnifera) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, a burgonyavirágúak (Solanales) rendjébe és a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó faj. Az égvilágon semmi hókuszpókusz nincs benne, a szerencsétlen névválasztáson kívül elmondható róla, hogy egy igazán hatékony gyógynövény, ami tökéletesen kiegészítheti a nyugati orvoslás vívmányait. Senkinek nem ajánljuk, hogy csakis álombogyót szedjen az Alzheimer-kórra, vagy súlyos pánikrohamok esetén ezeket a bogyókat kapkodja, de a gyógyszereket és a szakszerű orvosi eljárást nagyban meggyorsíthatja és tökéletesen kiegészítheti, ha a természetgyógyászat, esetünkben éppen az indiai komplementer orvoslás eszközeit használjuk.
Fotó: IStock.com/eskymaks
Az álombogyó, más nevén ashwaganda az indiai ájurvédában, azaz az egészségmegőrzési rendszerben fontos szerepet kap. A szó maga annyit jelent, hogy „ló szaga”, ami arra utal, hogy a bogyós bokor friss gyökere erős lószagot áraszt magából – ez pedig annyira azért nem kellemes. Szerencsére általában a bogyót fogyasztják, és azt is leggyakrabban étrendkiegészítőként, így nekünk ezzel a csodás illatfelhővel nem kell megismerkednünk.
Az álombogyó leggyakoribb felhasználási módjáról már a neve is árulkodik: remek nyugtató hatással rendelkezik, és segít leküzdeni a szorongást, ami korunk egyik népbetegségévé nőtte ki magát. Az ashwaganda ugyanis adaptogén növény. Az adaptogén hatás lényege a pszichés vagy fizikai stresszel szembeni ellenállóképesség nem specifikus fokozása. Az adaptogének különféle természetes anyagok, amelyek részben a mellékvesére gyakorolt hatásuk révén módosítják a test reakcióit a különféle stresszhatásokkal szemben, növelik a stresszel szembeni ellenállást, általában nincsenek nem kívánatos mellékhatásaik, toxikus hatásaik. Magyarán szólva hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezetünk magától képes legyen hatékonyabban leküzdeni a stresszhatásokat.
Ez nem hókuszpókusz, ugyanerre rengeteg más növény, zöldség és gyümölcs is képes. A ginzeng például híresen ilyen, a Távol-Keleten ezt is évszázadok óta használják, mint természetes gyógyszert. Az adaptogén kifejezést egyébként a tudományos világ egyelőre nem fogadja el, mint szakszerű terminológiát, mindössze azért, mert nem született a pontos hatásokról elegendő és részletes, embereken végzett kutatás – persze több tanulmány megjelent már velük kapcsolatban, de egyelőre nem törtek utat maguknak a tudományos berkekben.
Fotó: iStock.com/5second
Az álombogyó népszerűsége ennek ellenére folyamatosan növekszik, és jó híre van a tudományos szférában is – a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói például fontos stresszűző tulajdonságáért emelték ki. Ezen kívül hatásos lehet még extrém fáradékonyság esetén is, sőt, néhány tanulmány arra is rávilágított, hogy növeli a fizikai teljesítményt, javítja a memóriát és úgy tűnik, hogy az Alzheimer-kórban szenvedőknek is nagy segítségére lehet.
Álombogyóhoz gyakorlatilag bármelyik étrendkiegészítőboltban hozzájuthatunk, de azt fontos megjegyezni, hogy mindent elsöprő csodát ettől a bogyótól sem kell várni, ahogy a természetgyógyászat jó része is csak akkor működik, ha mellette vigyázunk a testünkre, igyekszünk megfelelő tápanyagokkal ellátni, hidratáljuk, és a betegségeket szigorúan a nyugati orvoslás mellett kezeljük vele.
