Egészség

4 tévhit a mentális betegségekről, amelyeket jobb lenne most már elfelejtenünk

Az elmúlt években szerencsére egyre többet foglalkozunk a mentális betegségekkel – ez azt jelenti, hogy a korábban is ugyanígy létező problémákat most már képesek vagyunk felismerni és kezelni, ezzel nagyon sokat segíteni azon, aki szenved tőlük. Ennek ellenére még mindig sok tévhit kering ezekkel a rendellenességekkel kapcsolatban, amelyektől most már ideje lenne végleg megszabadulnunk.

A mentális betegségek a kényes modern emberek találmányai

Bármilyen furcsán hangzik is, még mindig sokan itt tartanak: úgy gondolják, hogy a szorongás vagy a depresszió csak kényeskedés, és régen, amikor akár az életben maradás is kihívás volt az emberek számára, egyáltalán nem jelentkeztek ilyen betegségek. Pedig ez egyáltalán nem igaz: egy kutatás kimutatta, hogy már az 1980-as években is legalább annyian vallották magukat depressziósnak, mint a 2010-es években, viszont a kifejezetten depresszióra utaló tüneteket sokkal kevesebben kötötték össze magával a betegséggel. Ez azért lehet így, mert évtizedekkel ezelőtt nem ismertük ennyire a mentális betegségek tüneteit, hátterét, és kevésbé ismertük fel őket. Arról nem is beszélve, hogy a mentális egészségről nyíltan kommunikálni korábban nem volt ennyire általános – a betegségek ugyanígy jelentkeztek, csak senki nem beszélt róluk.

Fotó: iStock.com/kieferpix

Fotó: iStock.com/kieferpix

A mentális betegségeket csak gyógyszerekkel kezelhetjük

A gyógyszeres kezelés rengeteg ember számára nyújthat megoldást – de nem ez az egyetlen kiút a mentális betegségek útvesztőjéből. Van, akinek egyenesen rosszabbítja az állapotát az, ha antidepresszánsokat szed, de van, akinél gyógyszeres kezelés nélkül nem megy a gyógyulás. Ezért fontos, hogy megfelelő orvos és pszichológus is lássa azt, aki mentális betegségekre utaló tüneteket észlel magán – együtt el tudják dönteni, hogy a terápia vagy a gyógyszerek a legjobb megoldás.

A mentális betegségek gyógyíthatatlanok

Minden egyes mentális betegséget lehet kezelni, teljesen mindegy, hogy miről van szó – a legdurvább személyiségzavartól az enyhe szorongásig mindenre van gyógymód. Az igazán nehéz az, hogy megállapítsuk, pontosan milyen kezelésre van szükségünk ahhoz, hogy megértsük a betegség okát, és túl tudjunk lépni rajta, vagy megtaláljuk a számunkra megfelelő gyógyszeres kezelést, ami visszabillenti a hormonjainkat a megfelelő helyre. De egy depressziós ember nem éli le az egész életét depresszióban, egy szorongó típus nem szorong egész életében, ha megtalálja a számára megfelelő megoldást. Lehet, hogy hosszú kísérletezés eredménye lesz a gyógymód, de ha a beteg kitartó, szinte száz százalék biztosan kijelenthető, hogy hatékonyan kezelhető a mentális rendellenesség.

Fotó: iStock.com/ bugphai

Fotó: iStock.com/ bugphai

A mentális betegségben szenvedők nem megfelelő vezetők

A munkahelyen még nagyobb a stigma a mentális betegségeket illetően, és valóban, sok munkakörben probléma lehet egyes betegségek felbukkanása. Csakhogy ez nem szabályszerű: a világ legnagyobb vezetői közül is sokan komoly depresszióban szenvedtek: Winston Churchill, Abraham Lincoln és Martin Luther King is bizonyítottan olyan tüneteket mutatott, amelyek a depresszióra utalnak. A mentális betegségek számos aspektusa még akár elő is segítheti azt, hogy valaki jobb vezetővé váljon: egy szorongó ember például sokkal lelkiismeretesebben is végezheti a munkáját, mint az, aki teljesen egészséges mentálisan. Arról nem is beszélve, hogy más munkakörökhöz más tulajdonságok fontosak, könnyen lehet, hogy egy adott munka nem is érinti azokat a területeket, amelyeket a mentális betegség. Fontos, hogy a munkahelyi környezetben is meginduljon a kommunikáció a mentális rendellenességekről, hiszen az életünk nagy részét itt töltjük, itt kell megfelelnünk a problémáink mellett és ezek ellenére is.