Egészség

Az időskor újrafelfedezése

„A hatvanasok az új negyvenesek” – ezt az egyre világosabban kirajzolódó képet járja körül a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásában Rudas Tamás a szociológia és a statisztika eredményeire támaszkodva. A hosszabb és egészségesebb időskor előtt álló egészségügyi akadályokról (és leküzdésük esélyeiről) pedig Hortobágyi Tibor beszél.

2050-re várhatóan Európa lakosságának negyede 65 év feletti lesz. De vajon beszélhetünk-e valóban elöregedő társadalomról? Mik a valódi, világméretű trendek? És hogyan változtatja meg a képet az, hogy a korábban idősnek tekintett korosztályok a mai társadalmak aktív tagjai, emellett gazdasági és társadalmi szerepük is jelentős. Rudas Tamás a Magyar Tudományos Akadémia Tudományünnepén tartott előadásában az öregedés statisztikájáról és szociológiájáról beszélt.

Az est másik előadója Hortobágyi Tibor neuropatológus volt, aki az öregedéssel kapcsolatos egyik legfontosabb egészségügyi problémával, a demenciával foglalkozik. A korszerű demenciakutatás csak az 1980-as évektől indult el, és a kezelések mindmáig leginkább csak a kórlefolyás lassítására irányulnak. A legújabb klinikai és alapkutatások azonban reménykedésre adhatnak okot, általuk talán elérhető közelségbe kerülhetnek olyan új gyógymódok, amelyek valóban a demencia okait kezelik.

Az előadókról

Rudas Tamás szociológus, statisztikus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, az MTA doktora. Kutatásai során jobbára arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként alkalmazhatóak a matematikai statisztika módszerei szociológiai problémák vizsgálatára.

Hortobágyi Tibor neuropatológus, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője. Az idegsejtek lassú, megállíthatatlan pusztulásával járó neurodegeneratív betegségek több, eddig ismeretlen, kialakulásuk szempontjából jelentős molekuláris és neuropatológiai jellemzőjét tárta fel.