Egészség

A hirtelen súlygyarapodás nagyobb baj előjele is lehet?

Már hónapok óra ugyanazzal a súllyal dolgozunk az edzőteremben, betartjuk a diétát, mégsem történik változás? A súlygyarapodásnak vagy a fogyás teljes megállásának nem mindig a motiváció vagy az odafigyelés hiánya az oka.

A ránk rakódó pluszkilók olykor borzalmasak, egyik frusztrálóbb, mint a másik. Már nem tudjuk, mire gyanakodjunk: Éjszaka alvajárva a hűtőre vetjük magunkat? Terhesek vagyunk? Van, hogy egyik sem. Anyagcserénket ezen a két dolgon kívül egy sor más dolog befolyásolhatja. Először is látogassunk el a háziorvoshoz, és kérjünk beutalót nagyrutinra. A pajzsmirigyértékeket is érdemes megnézetni, mert néhány ilyen jellegű betegség normál TSH-szintnél is jelen lehet, és a pajzsmirigy alulműködése kifejezetten lassítja az anyagcserét. Ennek jele lehet még a száraz bőr, az állandó fáradtságérzés, kimerültség, a hajhullás vagy a székrekedés. A nőgyógyászunktól kérjünk hormonszint-vizsgálatot: ez is vérvétellel történik, és képet kaphatunk arról, minden rendben zajlik-e odabent. A vércukorszint szokásos vizsgálata mellett menjünk el terheléses próbára is, ellenőriztessük, nincs-e inzulinrezisztenciánk.

Fotó: iStock.com/ereidveto

Fotó: iStock.com/ereidveto

Kalóriaamnézia

A hízásnak az is oka lehet, hogy kalória-emlékezetkiesésben szenvedünk. Ha nem írjuk minden egyes étkezés után, hogy mennyi kalóriát vittünk be, és milyen étellel – szuper okostelefonos alkalmazások is léteznek már erre! –, akkor elfeledkezhetünk arról, mi mindent eszegetünk össze egy nap szó szerint falatonként. Egy harapás a párunk hamburgeréből, egy falatnyi tészta, amit a gyerek meghagyott, csak egy kis darab csoki a munkahelyen, csak egy üzleti vacsora, s máris akadályozzuk saját fogyásunkat. Pláne akkor, ha azt sem írjuk, melyik nap milyen edzéseket, kalóriaégető tevékenységeket folytattunk. Kezdjünk el táblázatban vezetni mindent – tényleg mindent –, lehet, hogy meg fogunk lepődni!

Policisztás ovárium szindróma vagy korai klimax

A hormonvizsgálat egy hasi ultrahanggal kombinálva azért is lehet fontos, mert a hízás hátterében olyan hormonális változások állhatnak, mint a korai klimax. A hormonegyensúly felborulása miatt puffadást és hízást tapasztalhatunk akár már a negyvenes éveink elején is. Ha a ciklusunk nem teljesen szabályos, libidónk is változott, és a családban fordult már elő korai menopauza, érdemes erre is gyanakodni, és kivizsgáltatni magunkat. Ha a vérzéseink szabálytalanok, akkor a nőgyógyászunkkal beszéljünk arról, lehet-e ez a policisztás ovárium szindróma jele. Az ezzel járó hormonális kuszaság is járhat súlygyarapodással, ahogy az inzulinproblémák is.

Állandó stressz

Szervezetünk csodásan működik, és ha folyamatosan feszültséget érez, akkor felkészül a „háborúra”. Az adrenalinszint emelkedése mellett a kortizol nevű stresszhormon szintje is megnő – ezt vérvétellel szintén ellenőrizni lehet –, és testünk a harcolj vagy menekülj állapotába kerül. A kortizol arra való, hogy segítsen energiát és igen, zsírt tárolni, emiatt pedig meghízhatunk. Ha állandón feszültnek érezzük magunkat, alvásproblémáink vannak, kimerültek vagyunk, vagy depressziós tüneteket veszünk észre magunkon, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Ha lelki egészségünket visszanyertük, a testit is sokkal könnyebb lesz.

Fotó: iStock.com/opolja

Fotó: iStock.com/opolja

Álmatlanság

Minél kevesebbet alszunk, annál hízékonyabbak leszünk. Ennek nemcsak az alvás közben lezajló biológiai folyamatokhoz van köze – nő az éhség, a kalóriák égetése lassul –, de ahhoz is, hogy fáradtan cukrosabb, zsírosabb, kalóriadús ételeket kívánunk, hiszen valahonnan energiát kell szerezni, és persze sportolni sincs annyi erőnk.

Gyógyszerek, és a bélflóra egyensúlya

Ha az utóbbi időben gyakran puffadunk, emésztésünket nem érezzük normálisnak, esetleg antibiotikumokat is szedtünk, az annak jele lehet, hogy felborult bélflóránk természetes egyensúlya. Ha a „rossz” baktériumok emiatt elszaporodtak, az bizony okozhat súlygyarapodást. Az egyensúlyt pre- és probiotikumok fogyasztásával hozhatjuk helyre. Ám ugyanígy hízást vagy legalábbis vízvisszatartást okozhat néhány gyógyszer is, például egyes antihisztaminok, antidepresszánsok, szteroidok, bétablokkolók vagy fogamzásgátló tabletták is.