Egészség

Stressztérkép – Így jelzi testünk, mi a baj

A stressz nem távozik csak úgy szervezetünkből. Ha nem tudjuk helyes módon levezetni, különböző testtájakon fájdalom és görcs formájában tör utat magának.

Nemcsak lelkünk sínyli és őrzi meg a stresszt, de vele együtt a testünk is. A legtöbbünk észrevette már, hogy egy kimerítő, idegeskedésekben gazdag hét után egyszer csak beáll a nyakunk, vagy a derekunk robban le. Mások gyomortáji szorítást vagy vádligörcsöt tapasztalnak, sőt, ha meghallunk egy olyan dalt, ami fájdalmas emlékeket idéz, egész testünk összerándulhat. Nem véletlenül tartanak olyan sok nyújtó és csípőnyitó gyakorlatokkal tűzdelt jógaórát: a stressz beszűkít, görcsöket, izommerevségeket okozhat. Bizonyos területek fájdalma egyfajta térképként jelöli, milyen lelki problémával küzdünk.

Fotó: iStock.com/fizkes

Fotó: iStock.com/fizkes

Testünk mindenre emlékszik

Candace Pert neurofarmakológus úgy véli, testünk egyfajta tudatalattiként működik, és fizikai testünk az érzelmeink hatására képes változni. Érzelmi memóriánkat tehát nemcsak az agyunkban tároljuk, de testünk szegleteiben is. A méreg és a büszkeség a fejben, nyakban és a vállakban jelenik meg. A szerelem és a boldogság eltöltik az egész testet, főleg a szívet. A szorongás és a félelem a mellkast aktiválják, azt a részt, ahol sok pánikbeteg szorítást érez. A depresszió a test nagy részét deaktiválja, főleg a végtagokat és azok érzékelőképességét. A negatív érzelmek hatása szinte azonnal jelentkezik, az első néhány másodpercben megfeszülnek az izmok az állkapocsban, a szemek és a száj körül. Minél többször ér minket feszültség, annál rövidebbek lesznek nyakunk és vállaink izmai. Az állandó izomfeszülés csomókhoz, görcsökhöz, krónikus fájdalomhoz vezethet, romolhat a vérellátás és az oxigénszállítás. Persze van rá megoldás: kezdjük el figyelni testünket, hol tárol sok feszültséget.

Az állkapocsban

A düh és a stressz összehúzhatják az állkapocs és a száj körüli izmokat. Ellazíthatjuk őket, ha nyitott szájjal ásítunk, sóhajtunk, vagy az oroszlánhoz hasonlóan nagyra tátjuk a szánkat – ha senki sem lát, ki is höröghetjük dühünket.

A szemöldökben

Ha úgy érezzük, a padlón vagyunk, vagy aggódunk, anélkül ráncolhatjuk a szemöldökünket, hogy tudatában lennénk. 2-3 alkalommal emeljük fel és engedjük le gyorsan a szemöldökünket, hogy ellazítsuk az izmokat. Lélegezzünk be csukott és összeszorított szemmel, majd engedjük ki a feszültséget a levegővel együtt, és lazítsuk el izmainkat.

Fotó: iStock.com/hobo_018

Fotó: iStock.com/hobo_018

A nyakban

Szinte nincs olyan irodában dolgozó nő, akinek ne fájna a nyaka. Feszül, húzódik, görnyedünk, rosszul alszunk, cipeljük benne a feszültséget. Ha sokáig lehajtott fejjel gépelünk vagy írunk, nyakunk egy pózba merevedik, és ez a vérellátásra is hatással van. Óránként óvatosan mozgassuk át a nyakunkat. Görgessük gyengéden a fejünket az egyik, majd a másik oldalra, és konzultáljunk gyógytornásszal olyan gyakorlatokról, amik ellazíthatják és erősíthetik a megfelelő izmokat.

A vállakban 

Az ülő életmód a nyak mellett a vállakat is görcsbe húzza. Ráadásul hajlamosak vagyunk a feszültséget a csuklyásizmunkban tárolni, ami állandó csomóban lehet. Kutatások kimutatták, hogy a megnövekedett szellemi megterhelés szinte azonnal izomfeszülést vált ki a vállakban és a karokban. Segíthet a gyógytorna, és az, ha belégzéskor felhúzzuk a vállainkat a füleinkhez, majd kilégzéskor vissza és hátra engedjük őket, miközben a lapockákat egymáshoz közelebb és lefelé próbáljuk mozgatni.

A csípőben

A csípőnket ritkán társítjuk érzelmekhez, pedig sok jógatanár úgy írja le őket mint a negatív érzelmek tárolóit. A csípőnyitó gyakorlatok pont ezeket segítenek feldolgozni, elengedni, s ezért is érzik a legtöbben igen furcsán magukat az ilyen mozdulatsorok után. Érdekes kapcsolatot fedeztek fel egyébként az állkapocs és a csípő között: amint előbbi ellazul végre, a csípő mozgási tartománya is automatikusan megnő.