Ma éppen az esztétikus, izmos test a divat, szerencsére a túl vékony és túl kövér testképideálon is túl vagyunk már. A cél az, hogy minél kevesebb zsír, de minél több izom pakolódjon az emberre, nem véletlen, hogy annyira népszerűek a különböző fitneszblogok és Instagram-oldalak. Az egészség most nagy biznisz, ennek ellenére még mindig rengetegen próbálnak meg kínkeserves módszerekkel megszabadulni a zsírpárnáiktól. De miért megy ez ennyire nehezen? Mi az oka annak, hogy a zsírszövet annyira ragaszkodik hozzánk?
A válasz egyszerű: az evolúció. Az emberiség hajnalán még nem voltunk ennyire elkényeztetve, mint most, sokszor napokig nem került étel elénk, erre pedig a szervezetünknek fel kellett készülnie. Nekiállt zsírt raktározni, hogy legyenek tartalékaink, amiket fel tudunk élni, ha beköszönt egy hosszabb éhínséges időszak. Mivel ez akkoriban jól jött, az ezért felelős géneket továbbörökítettük az utódokra, és így szépen lassan elterjedtek az egész világon.
Fotó: iStock.com/Staras
Csakhogy ma már ritkán van olyan, hogy nincs lehetőségünk élelemhez jutni, a testünk azonban még nem állt át az új helyzetre. Még mindig alapvetően raktározásra van felkészülve, hogy biztosan működni tudjon akkor is, ha huzamosabb ideig nem tudunk enni. Ezért nem működnek a villámdiéták sem: ahogyan a szervezetünk úgy érzékeli, hogy sokkal kevesebb kalóriát viszünk be, mint szoktunk, beindul a vészüzemmód, és raktározni kezdi a zsírt.
Valószínűleg a jóléti társadalom előbb-utóbb kiöli belőlünk ezt a tulajdonságunkat, de egyelőre még semmi esélyünk arra, hogy megfékezzük a zsírsejtek ragaszkodását. De öröm az ürömben, hogy legalább mamutot vadásznunk nem kell, hiszen ha nekünk kellene leölni a vacsorát, könnyen lehet, hogy hasznát vennénk az elraktározott zsírtömegünknek.
