Egészség

Jó szénhidrát és rossz szénhidrát – ha okosan csináljuk, nyugodtan ehetjük!

Sok diétában mumus a szénhidrát, pedig valójában ha tudjuk, hogy mi a szerepe, és melyiket ehetjük, egész nyugodtan beleépíthetjük az étrendünkbe. De mi a különbség a jó és a rossz szénhidrátok között?

A szénhidrátoktól nem kell félni, hiszen ezek a szervezet egyik fő energiaforrásai. Ha szinte teljesen kiiktatjuk őket, nem lesz elég energiánk, folyton fáradtnak fogjuk érezni magunkat, és a hangulatunk is elég paprikás lesz. Persze nem azt mondjuk, hogy mostantól kenyeret együnk tésztával egész nap, de érdemes nem kihagyni teljesen ezt az ételcsoportot sem az étrendünkből.

A szénhidrát alapvetően lehet egyszerű és összetett, és valójában ettől függ, hogy jót tesz-e a szervezetünknek. Az alapján soroljuk be őket ebbe a két kategóriába, hogy milyen a kémiai összetételük, valamint hogy a szervezetünk hogyan bontja le őket. Az egyszerű szénhidrátokkal az a probléma, hogy nagyon nagy részük gyors felszívódású, azaz ha a belőlük nyert többlettápanyagot a szervezet nem tudja hasznosítani, azonnal zsírrá alakítja, azaz feleslegünk lesz tőle. A másik probléma az, hogy hirtelen feldobják a vércukorszintünket, ami aztán ha ugyanilyen gyorsan leesik, nagyon éhesek leszünk.

Fotó: Unsplash/ Dan Gold

Fotó: Unsplash/Dan Gold

Ez alól kivételt képeznek a zöldségekben és a gyümölcsökben található egyszerű szénhidrátok, amelyeket kémiai összetételük miatt máshogy dolgoz fel a testünk.

A komplex, azaz összetett szénhidrátok azért jobbak a testünknek, mert hosszabb láncú cukrokból állnak össze, és a szervezetünk hosszabb ideig bontja le őket. A tápanyagoknak több idejük van felszívódni és hasznosulni, a vércukorszintünk pedig szépen lassan emelkedik, majd süllyed, így nem jönnek ránk falásrohamok.

Összetett szénhidrátot találhatunk a teljes kiőrlésű pékáruban, teljes kiőrlésű tésztában és lisztben, a hüvelyesekben, a kukoricában, a burgonyában vagy a barna rizsben. Ezekből a szénhidrátokból egész nyugodtan fogyaszthatunk akár minden nap is.