Csillagok

Hétköznapi meditáció – még hogy lehetetlen? Ez a lényege!

A meditáció valami misztikus dolog. Meditálni csak a buddhista szerzetesek szoktak. Esetleg más spirituális emberek. De valami képzettség biztosan kell hozzá! A rohanós hétköznapokba biztosan nem fér bele – vagy mégis?

A fenti mondatok mindegyike átfuthat rajtunk, ha a meditációról hallunk, de nem jelenti azt, hogy ezek közül bármelyik is igaz lenne. Ez a legnagyobb csapda: ha azt hisszük, a meditáció valami távoli, elérhetetlen dolog, ami csak egy szűk, kiválasztottakból álló körnek adatik meg. Holott a meditáció igazi lényege éppen az egyszerűségében rejlik. Napunk bármelyik pillanatában gyakorolhatjuk, külső szemek számára észrevétlenül is! Nem kell hozzá sem kopaszra borotválni a fejünket, sem többnapos csendes elvonulásra mennünk egy hegy tetejére.

Mi a meditáció?

A meditáció tulajdonképpen jelenlét. Az, hogy figyelmünket tudatosan a jelen pillanatra fordítjuk. Meditáció közben nem hagyjuk, hogy ide-oda csapongó gondolataink, érzelmeink vezéreljenek minket. Ahelyett, hogy a múlton rágódnánk vagy a jövő miatt aggódnánk, arra figyelünk, amit éppen csinálunk, vagy épp arra, hogy nem csinálunk semmit. Kikapcsoljuk ítélkező, kritikus énünket, és a dolgokat a maguk valójában észleljük. Elvontan hangzik? Pedig nem az! Nézzünk pár példát!

Fotó: iStock.com/gpointstudio

Fotó: iStock.com/gpointstudio

„Hivatalos” meditáció

Igen, gyakran meditálunk ülve, csukott szemmel, de nem kell ehhez tökéletes lótuszülésben ülni és varázsigéket mantrázni. Ha leülünk, és pár percig a saját lélegzetvételünkre figyelünk, akkor meditálunk. Ha közben észrevesszük, hogy a figyelmünk elkalandozott, gyengéden tereljük vissza a lélegzetvételünkre! Fordíthatjuk a figyelmünket a saját testünkre is: hogy áll épp a karunk, a lábunk? Hol érintkezünk a talajjal, a székkel? Hol érintkezik egymással két testrészünk? Hol melegebb, hol hidegebb? Ne azzal foglalkozzunk, hogy jó-e vagy rossz – ítélkezésmentesen, kíváncsian és elfogadóan figyeljük meg a jelen pillanat jellemzőit.

Mindennapi meditáció

Jó, ha minden nap gyakoroljuk pár percet a hivatalos vagy formális meditáció valamilyen formáját. Még jobb, ha ezt kiegészítjük azzal, hogy a mindennapi cselekedetekben találjuk meg a tudatosságot. Takarítás, mosogatás közben például kiválóan lehet ezt alkalmazni: figyeljük meg, ahogy kezeink között tisztává, csillogóvá válnak a dolgok. Ahogy a meleg víz éri a kezünket, ahogy ritmusosan mozog a szivacs a tányéron, ahogy a tükörről eltűnnek a foltok. Hasonlóan lehet jóga, futás, úszás vagy más egyéni sport közben is meditálni. Mit érzünk? Hol érezzük? Hol fáradunk? Mi vesz bennünket körbe? Nézzünk úgy a világra, mint egy marslakó, aki idegen bolygóról érkezett, és először lát fát, madarat, vizet. Hamar megtapasztalhatjuk, mennyi csodálatos dolog van a világon, ha kicsit elvonatkoztatunk berögzült ismereteinktől, sztereotípiáinktól.

Fotó: iStock.com/last19

Fotó: iStock.com/last19

Egyedül nem megy?

Semmi gond! A meditáció nem feltétlenül magányos tevékenység. Ha szeretnénk társasági eseménnyel vagy akár testmozgással összekötni, az is lehetséges. Találjunk egy jógatanárt, aki nemcsak sportként, hanem meditációként is tekint a jógára! Részt vehetünk tanfolyamokon is, de letölthetünk egyet a számtalan meditációs-mindfulness alkalmazásból is a telefonunkra – egyelőre főleg angol nyelven elérhetők, de rengeteg nagyon magas színvonalú program is létezik. Ezekben különböző nehézségeinkre fókuszáló gyakorlatokat is találhatunk.

Szintén jó ötlet összekötni a meditációt a természetben eltöltött idővel. A japán erdőfürdőzés szokása pont ezt ragadja meg: a természet csendes megfigyelése, élvezete mindenféle elvárás és cél nélkül tökéletes meditáció.