Csillagok

Kit ábrázol valójában a Fekete Madonna?

A középkorból származó Fekete Madonnák rejtélye a mai napig lázban tartja a művészettörténészeket. Vajon milyen különleges jelentést hordoz jellegzetes, fekete színük? Kit ábrázolnak?

A Fekete Madonnát ábrázoló ikonokkal, szobrokkal egész Európa-szerte találkozhatunk. Az egyik legismertebb és a magyarok számára legnagyobb jelentőséggel bíró Madonna-ikon a częstochowai Fekete Madonna, amelyet a Jasna Góra-i pálos kolostorban őriznek, Lengyelországban. A legenda szerint a képet maga Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik Jasna Góra-i irat szerint a kép Jeruzsálemből Konstantinápolyon keresztül vándorolt a kolostorba 1382-ben, ugyanabban az évben, amelyben a magyar pálosok megkapták a Jasna Góra-i kolostort. Az ábrázolások jellegzetessége, hogy főleg bizánci stílusban készültek, jellemzően a 13–15. század között, alapanyaguk fa, és akár 75 centiméteresek is lehetnek. Szűz Mária némelyiken ülve, míg másokon állva látható.

Fotó: iStock.com/YaroslavaPravedna

Fotó: iStock.com/YaroslavaPravedna

Honnan erednek?

A képek eredetéről többféle elmélet is napvilágot látott: az első fontos tanulmányok Marie Durand-Lefebvre-től valók (1937), majd Emile Saillens folytatta a kutatást 1945-ben, és Jacques Huynen 1972-ben. Az egyik legnagyobb hatású leírást Leonard Mosstól kapjuk, aki 1952-ben feltételezett eredetük alapján három csoportba osztotta a Fekete Madonnákat. Az első csoportba tartoznak azok a képek, amelyeken a Madonna szándékosan sötét bőrű nőre hasonlít, a másodikba azok, amelyek az idők során, például füst hatására elszíneződhettek, a harmadikba pedig azok, amelyeket egyik előző kategóriába sem lehet besorolni.

A sötétbőrű kultúra képviselője

Egyes Mária-ábrázolásokon a Szűzanya bőrszíne a bennszülöttekéhez hasonló, ezek kapcsán feltételezik, hogy valóban azért fekete a Szűzanya, hogy a helyi lakosság megjelenését tükrözze. Ilyen képeket találunk például Afrikában, és ezek közé tartozhat a Guadalupe-i Szűzanya is, amelyet nagy tisztelet övez, és fontos jelkép a mexikói indiánok számára.

Füstös képek

Vannak olyan feltételezések, amelyek szerint a kép az idők során vagy a gyertyák füstje vagy csak festékanyagok tulajdonságai miatt sötétült el. Egy esetben a festékpelyhek vizsgálatából állapították meg, hogy a fekete réteg alatt világosabb színek rejlenek, a restauráció során azonban mégis újra feketére festették, mert ezt szokták meg a látogatók.

Fotó: iStock.com/MarikaDalloco

Fotó: iStock.com/MarikaDalloco

Földistennő

Többen is egyetértenek abban, hogy a Fekete Madonnák nemcsak ezekről a praktikus szempontokról árulkodnak, de archetipikus, mitológiai rétegekre is emélkeztetnek. E vélekedés szerint ezek a Szűzanyák valójában ősi földistennők ábrázolásai, és azt a folyamatot mutatják, amelynek során a katolikus egyház saját művészetébe olvasztotta a pogány vallási hagyományokat. Ezt az elméletet az támasztja alá, hogy több, ókori istennőt is feketének ábrázoltak: találunk ilyen képeket Artemiszről, Cerészről és Íziszről is. Cerész görög megfelelőjének, Deméternek a neve a Ge-meter, Földanya szóból ered, a termékeny föld pedig fekete. Ízisz alakja szintén kiemelkedik az istennők sorából, talán annak köszönhetően, hogy róla is vannak olyan ábrázolások, amelyeken gyermekét, Hóruszt tartja. Ezen az állásponton volt Carl Jung pszichoanalitikus is, aki szintén foglalkozott e különleges alakkal.

A női árnyék archetípusa

A pszichológiai olvasat aztán számos újabb értelmezésnek adott táptalajt, így találkozhatunk olyan interpretációval, amely szerint a Fekete Madonna a női minőség sötét oldalát jeleníti meg. Vagyis felidézi mindazt, ami az árnyékban rejtve marad, de jelen van, és időről időre megnyilvánul az embereken keresztül. Ebből a szempontból Káli istennőhöz és Lilithhez is hasonlítják, és mint szimbólum, a sötétségben rejlő erőre emlékezteti nézőjét, valamint arra, hogy felismerje saját megvetett, elnyomott részeit.