Maga a mítosz egyidős az emberiséggel, szinte nincs olyan területe a világnak, ahol ne épült volna be a kultúrába. Ahol rókák vagy jaguárok élnek, ott róka- és jaguáremberek hiedelme alakult ki. Már Hérodotosz is feljegyezte, hogy létezik egy nép, amelynek tagjai évente egyszer farkasokká változnak. Az emberek hosszú évszázadokon keresztül mindent megtettek annak érdekében, hogy még emberalakjukban felismerjék a vérfarkasokat, és elkerüljék támadásukat. Az összenőtt szemöldökű, szokatlan, sárgás szemszínű vagy hegyes körmű emberek gyakran szenvedtek gúnyolódásoktól vagy „tesztektől”: a babona szerint akinek felvágták a bőrét, és farkasember volt, annak szőr látszott ki a sebből, vagy sörte nőtt a nyelve alatt.
Fotó: iStock.com/Zeferli
Kiből lehet vérfarkas?
Alapvetően az agresszív, szorongó, visszahúzódó, depressziós vagy egyszerűen csak szokatlan viselkedésű embereket tartották farkasembernek. Európában az a hír járta, hogy frissen eltemetett holttestekkel táplálkoznak, ezért sokszor őrizték a sírokat, egyes haiti mesék szerint a farkasemberek inkább csecsemőket raboltak félig alvó anyjuk mellől. A skandináv népek ezzel szemben úgy tartották, hogy a vérfarkasok emberalakban öregasszonyok, akiknek karma méregtől csöpög, míg a szláv kultúrában egyfajta közös rituálé során a farkasemberek egymás előtt levetik és elégetik a bundájukat, így akarván szabadulni az átoktól. Vérfarkas pedig úgy lehet egy normális emberből, ha egy másik vérfarkas megharapja, vérfarkas lába nyomában összegyűlt vízből iszik, farkasbundát teker maga köré, vagy mágikus hatású kenőccsel keni be magát, vagy ahogy Ralston írja az Orosz énekek című könyvében, átváltoztató erejű éneket ad elő. Az olaszoknál és a franciáknál ez az átváltozás szerdán vagy pénteken következhetett csak be, teliholdkor.
Isten kopói
1692-ben Litvániában, Jurgenburgban egy férfit perbe fogtak vérfarkasság gyanújával. A 80 éves Thiess eskü alatt vallotta, hogy nemcsak ő vérfarkas, de egy egész bandája van, amelynek neve Isten kopói. Démonok és boszorkányok ellen harcolnak, és megakadályozzák hogy az ördög lerántsa magával a lelkeket a pokolra. A férfi babonaság és bálványimádás miatt végül tíz korbácsütés büntetést kapott.
Mitől lehet meggyógyulni?
Ha már egyszer vérfarkassá vált valaki, akkor az ókori görögök és rómaiak szerint a kimerültség segített neki meggyógyulni. A középkori Európában inkább az ördögűzésben és a szenteltvízben bíztak, no és persze különböző gyógykenőcsökben, és végső esetben sebészeti eljárásokban. Szicíliában egy hirtelen, erős mozdulattal késsel homlokon kellett szúrni a gyanús egyént, vagy a kezeit kellett átszúrni tűvel. Németalföldön háromszor kellett az igazi keresztnevén megnevezni a vérfarkast ahhoz, hogy ismét emberré váljon, Dániában viszont le is kellett szidni, de alaposan. Sokan használták még világszerte a farkasfűként emlegetett – egyébként mérgező – sisakvirágot is.
Fotó: iStock.com/ortlemma
Farkasemberperek Magyarországon
A boszorkányokhoz hasonlóan a farkasembereket is meggyanúsították és perbe fogták egész Európában. Az első ilyen esetet az 1400-as években jegyezték fel a svájci Vaud kantonban, az utolsót az 1700-as években Karintiában és Stájerországban. A farkasemberektől való félelem Magyarországon is jelen volt, főleg pásztorokat vádoltak azzal, hogy képesek átváltozni. Akire nem vigyáztak eléggé kisbabakorában – például a bába nyírfából készült abroncson átbújtatta szegény gyereket –, az a hiedelem szerint már egészen fiatalon vérfarkassá válhatott. A nyírfából készült keret jelképezte később is az átváltozást, és minden nap- vagy holdfogyatkozást a farkasembernek tulajdonítottak – a különféle vádak miatt hazánkban is zajlottak farkasemberperek.
