Csillagok

4 sci-fi, ami megkísérelte felvázolni a jövőt – kisebb-nagyobb sikerrel

A jövőt mindig valami misztikum lengi körül, sosem lehetünk teljesen biztosak benne, mit hoz. Persze vannak trendek, amelyek meghatározzák a fejlődés irányát, azonban ezek maximum néhány év távlatára vonatkoztathatók. Az, hogy milyen lesz a világ 20, 100 vagy akár több ezer év múlva, csak fantáziálás tárgya lehet. Természetesen a filmvilágot is gyakran megihlette a jövő, és némelyik mű egészen elképesztő jóslatokkal élt, amelyek aztán – ha nem is pont ugyanúgy, de – megvalósultak.

Vissza a jövőbe 2

Habár a filmbeli „jövő” már elérkezett, hiszen a Vissza a jövőbe című trilógia 2. része 2015 októberében játszódik, érdekes látni, 1989-ben (a film forgatásakor) hogyan képzelték el a jövőt. Sajnos egyelőre nem sok minden valósult meg belőle, hiszen még nem közlekedünk repülő autókkal, nem tudunk 1 perc alatt pizzát készíteni a mikróban, és önszáradó kabátok sincsenek. Talán az egyetlen, ami már ma is létezik, az Marty McFly híres sportcipője – igaz, automatikus befűzés nélkül. Az úgynevezett „légdeszkát”, azaz lebegő gördeszkát is többen próbálták azóta megalkotni, kisebb-nagyobb sikerrel. Egy biztos: ez az a film, amit még annak tudatában is bármikor szívesen újranézünk, hogy már pontosan tudjuk, semmi realitás nincs a történet által felvázolt jövőképben.

Az ötödik elem

Luc Besson kultikus sci-fije a 2200-as évek elején játszódik, amikor már „sima ügy” a bolygók közötti turizmus. Fényévugrásra képes űrhajókkal utaznak egyik galaxisból a másikba, és természetesen a Földön is repülő autókkal közlekednek (érdekes, hogy ez az elem gyakran jelenik meg a jövővel foglalkozó filmekben). Habár addig még majdnem 200 évünk van, nehezen tudjuk elképzelni, hogy ennyire átalakulna a világ – jóllehet valószínűleg a 200 évvel ezelőtt élő emberek sem tudták elképzelni, mennyire más lesz minden 2018-ban…

Az időgép

A 2002-es film H. G. Wells azonos című sci-fi regénye alapján készült. A szerzőt a saját korában úgy nevezték: az ember, aki látja a jövőt. Érdekes vállalkozást tett Wells, hiszen a közeli jövő (2030) mellett egy egészen távoli jövőt is felvázolt – a főhős az időgép segítségével 800 000 évvel előrébb utazik, ahol már az emberiség két külön fajjá vált szét, és újra bennszülöttként élnek. Sajnos azt sosem fogjuk megtudni, ennek az elképzelésnek mennyi volt a valóságtartalma… Ami a 2030-a jövőt illeti, Wells fantáziája szerint addigra az emberiség már a Holdat is kolonizálta, sőt, óvatlanságuk miatt egy robbanás következtében a Hold egy része a Földre zuhant, és az embereket evakuálni kellett a bolygóról. Szerencsére azt nehezen tudjuk elképzelni, hogy 12 éven belül valóban emberi kolóniákat telepítenénk a Holdra…

2001: Űrodüsszeia

Stanley Kubrick kultuszfilmje azért is olyan különleges, mert 1968-ban készült, és érdekes látni, hogyan vázolták fel akkor a 2000-es évek elejét. A történet szerint 1999-ben amerikai tudósok idegen civilizáció nyomára bukkannak a Holdon, és egy furcsa eszköz a napfény hatására jelzést küld az űrbe, a Jupiter irányába. Az amerikai kormány expedíciót küld a bolygóhoz, hogy megtudják, kinek küldött üzenetet az évmilliók óta eltemetett idegen eszköz. Nos, azt már tudjuk, hogy nemcsak 2001-ben, de még manapság is teljesen elképzelhetetlen, hogy emberi misszió menjen a Jupiterhez. Az viszont nagyon érdekes, hogy szakértők szerint – még a NASA szakemberei szerint is – a filmben látható kerek alakú, forgó űrhajó a legelképzelhetőbb eszköz fizikai szempontból a csillagközi utazásra. A másik dolog, ami igazi „jövőbe látóvá” tette Kubrickot, az az informatikai vonal: egyrészt egy mesterséges intelligencia irányítja az űrhajót, másrészt pedig egy „táblagépet” használ a parancsnok, ami a valóságban csak a 2000-es évek környékén került piacra.

A témával bővebben foglalkozik a Ridikül mai, Mit hoz a jövő? (A munka jövője, a jövő munkahelye) című adása. A stúdióban beszélget Zajkó Roland, Prihoda Gábor, Dojcsák Dániel és meglepetés-hölgyvendégünk.

Az előző adást ezen a linken nézhetjük vissza.