Csillagok

A személyiségzavarok divatját éljük – tévhitek, intő jelek, magyarázatok

Az internetnek hála manapság egyre inkább tisztába kerülünk a mentális egészség fogalmával, az ezt veszélyeztető zavarokkal, és szerencsére a gyógyulási lehetőségekkel is.

Bár manapság nem gondoljuk azt, hogy egy szkizofrén embert démon szállt meg, hogy a depresszió legjobb kezelési módja a hideg slaggal locsolás, vagy hogy a fóbiák csak felesleges balhézások, a mentális zavarok még mindig komoly stigmát jelentenek a társadalomban.

A „legtrendibb” ezek közül mégis a személyiségzavarok területe. Sokat olvashatunk a narcisztikus, borderline, antiszociális, kényszeres emberekről, talán azért, mert ezek a problémák elsősorban életünk legfontosabb területét, kapcsolatainkat érintik. Sajnos ennek megfelelően sok téves információ is kering ezekről a betegségekről, és a személyiségzavarokról általában. Tisztázzuk, mit jelentenek ezek, kiket érintenek, hogyan ismerhetjük fel őket, illetve milyen megoldási módok lehetnek!

Fotó: unsplash.com/FabioAmato

Fotó: unsplash.com/FabioAmato

Mi az a személyiségzavar?

Sokan beszélnek róla, de kevesen tudják, mit jelent valójában. Alapfeltétele, hogy a beteg az élet majdnem minden területén küzd beilleszkedési problémákkal, emberi kapcsolatai konfliktusokkal terheltek, viselkedése rugalmatlan, annyira, hogy a normális társadalmi elvárásokat nem tudja hosszú távon teljesíteni. Az embereknek körülbelül 10%-át sújtja, ám ami még fontosabb, hogy sokszor elsősorban nem is a beteg, hanem környezete szenved ettől. Bár a személyiségzavarokhoz könnyen társulhatnak egyéb mentális problémák, például depresszió, szorongás, szerfüggőség is. Nőket és férfiakat egyaránt érinthetnek, vannak betegségek, például a narcisztikus és az antiszociális zavar, ahol magasabb a férfiak aránya, és vannak, például a borderline vagy a hisztrionikus, amik pedig inkább nőkre jellemzők.

Mielőtt még elkezdenénk ismerőseinkre egy-egy jellemvonásuk alapján ráhúzni, hogy narcisztikus vagy borderline, esetleg kényszeres, vegyük figyelembe, hogy a személyiségzavar ennél sokkal mélyebben húzódik meg: mindegyikre egyfajta dinamika jellemző, olyan viselkedésmintázat, ami az élet minden területén megjelenik. Ezért attól még nem lesz valaki narcisztikus, mert sokat szelfizik, vagy borderline, mert most volt egy viharos szakítása. A diagnózist egyébként is csak szakember állíthatja fel, és attól, hogy valakinek papírja van róla, vagy éppen nincs, kapcsolatai, élete nem lesz sem könnyebb, sem nehezebb – ez a fejlődésébe fektetett terápiás munkán múlik.

Fotó: unsplash.com/BradLloyd

Fotó: unsplash.com/BradLloyd

Intő jelek

A személyiségzavaroknak gyakori – de nem minden esetben fennálló! – velejárója, hogy maga a beteg nincs tisztában azzal, hogy valami probléma lenne vele, csak környezete szenved rugalmatlanságától, érzelmi kitöréseitől. Ezért hiába küldenék szakemberhez, ha el is megy, nem saját, belső motivációja vezérli, így nagyon nehéz gyógyulást is lelnie. Gyakori az is, hogy különböző személyiségzavarosok egymásra találnak, egymással bonyolódnak szenvedélyes, de sokszor pusztító kapcsolatba – a narcisztikus és borderline szerelme tipikusan ez az eset. Éppen ezért legyen intő jel számunkra, ha valahogy mindig ugyanazokba a problémás emberekbe gabalyodunk bele, vagy minden munkahelyen hasonló konfliktusaink lesznek. Ha ilyen ismétlődő forgatókönyveket fedezünk fel életünkben, amik számunkra mindig fájdalommal járnak, vagy mindig ugyanúgy hagynak ott minket, de úgy érezzük, mi vétlenek vagyunk a dologban, csak úgy „megtörténnek velünk a dolgok”, forduljunk pszichológushoz! A segítségével kikeveredhetünk ezekből a rögzült mintákból, fejleszthetjük személyiségünket, és teljesebb, elégedettebb életet élhetünk.