Akik hiszik a vonzás törvényét, azok jól tudják, hogy azt kapjuk vissza az élettől, illetve az univerzumtól, amit mi is adunk önmagunkból. Vagyis ha kedvesek és önzetlenek vagyunk, akkor másoktól ezt mi is visszakapjuk. Ha elfogadjuk mások viselkedését, tulajdonságait, akkor bennünket is elfogadnak mások. És ennek persze az ellenkezője is igaz: az önzőség és rosszindulat is visszaüt. Mi a megoldás? Mutatjuk: így lehetünk elfogadóbbak és kedvesebbek másokkal – és önmagunkkal.
Fotó: iStock.com/Rawpixel
Legyünk nyitottak, és ne ítélkezzünk
Törekedjünk arra, hogy ne ítélkezzünk mások felett. Ne ragaszkodjunk azokhoz a dolgokhoz, amiket mi helyesnek vagy helytelennek vélünk, legyünk nyitottak egyrészt az új dolgokra, másrészt arra, hogy nem vagyunk egyformák, és spirituálisan is máshol járunk. Teremtsünk helyet az elménkben az új dolgok, az új ismeretek számára, és színesebbé válhat a világ. És adjunk lehetőséget másoknak is erre.
Hagyjunk másokat is szóhoz jutni
Mindenki szívesen beszél önmagáról, a saját dolgairól, a gondolatairól. Elvárjuk, hogy mások végighallgassanak bennünket, és adjuk meg a lehetőséget mi is másoknak, hogy elmondják a saját gondolataikat, elméleteiket. Ezekből is tanulhatunk, segíthetnek abban, hogy mi magunk fejlődhessünk. Új gondolatokat is ébreszthet bennünk, illetve segíthet abban, hogy kételkedjünk önmagunkban, vagy éppen alátámasszuk mindazt, amit addig hittünk.
Kedvesnek lenni annyi, mint őszintének lenni
Amikor valakivel beszélünk, ne rövid válaszokat adjunk, mint például „igen”, „jó” vagy „szuper”. Ha valaki kérdez vagy mond nekünk valamit, akkor nyugodtan fejtsük ki a válaszunkat, legyünk őszinték. Így adunk lehetőséget a másiknak is arra, hogy dolgozzon önmagán, valamint mi is könnyedebbek lehetünk attól, hogy őszinték voltunk, nem titkoltunk el a másik előtt semmit.
Fotó: iStock.com/AntonioGuillem
Legyünk önzetlenek
Fáradtan, egy fárasztó nap vagy időszak után nehéz kontrollálni az érzelmeinket. Többek között az éhség, a kimerültség is öntudatlanul azt eredményezheti, hogy önző módon viselkedünk, önmagunkkal, a saját problémánkkal foglalkozunk, azzal, hogy nekünk (minél hamarabb) jobb legyen. Ezekben a helyzetekben igyekezzünk minél tudatosabban jelen lenni, és észben tartani, hogy nem szabad önzően viselkednünk, fontos, hogy mások igényeit is szem előtt tartsuk, ne csak a sajátjainkat. S ha így teszünk, az univerzum gondoskodik arról, hogy mi is megkapjuk azt, ami nekünk jár.
Figyeljünk önmagunkra és másokra
Ez ugyancsak a már említett tudatosságról és a mostban való jelenlétről szól. Vagyis minden egyes alkalommal figyeljük önmagunkat, azt, hogy a különböző helyzetek milyen érzést, milyen reakciót váltanak ki bennünk. És ugyanígy tudjuk figyelni a környezetünkben lévő embereket, és láthatjuk, hogy mikor hogyan viselkednek, milyen reakciót váltanak ki náluk a dolgok. Így jobban megismerhetjük a körülöttünk lévő embereket, és természetesen saját magunkat is – és könnyebben tudunk dolgozni azon, hogy elfogadjuk azt, ami van, amilyenek mi vagyunk, és amilyenek mások.